Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 6 - Teológiai látásunk és értékelésünk a természet világáról

Keresztény szemmel

Teológiai látásunk és értékelésünk a természet világáról

"Az élettelen és élő természet - Isten reánk bízott teremtettsége

Az élettelen és az élő természet, a végtelen gazdagságú növény- és állatvilág éppen úgy Isten teremtménye, mint mi magunk! A színes kavics a patak tiszta vizében, a mező liliomai és az ég madarai, ez a csodálatra méltó, szép és gazdag természeti világ ezen a >>kék bolygón<<, éppen úgy Isten teremtő hatalmának alkotása és gondviselő szeretetének tárgya, mint az embervilág, benne én magam! >>Teremtménytársaink<< a teremtett világban.

A természet csodálatos, élő és élettelen világa ezért soha nem lehet számunkra valami idegen vagy közömbös valóság. De ami még ennél is többet jelent: ezt az élő és élettelen természeti világot körülöttünk, a bibliai >>Éden kertjét<<, Isten maga bízta rá őrző és gondoskodó szeretetünkre és felelősségünkre! Ez a jól ismert >>bibliai kultúrparancs<< igazi üzenete. >>És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze.<<

Ezért magasztalják a bibliai zsoltárok vagy Jób könyve Isten végtelen hatalmát és szeretetét, dicsőségét a természet egész hatalmas világában. Így tekint Jézus is a természet világára, a mezők liliomaira és az ég madaraira, mint amelyek ugyancsak részesek Isten gondviselő szeretetében. És ezért fordult az egyház hite minden korban hálával és magasztalással az élő és élettelen természet világa, annak szépsége és gazdagsága, >>testvéreink<< felé a természet világában. Gondoljunk csak Assisi Ferenc megragadó középkori >>természethimnuszaira<< a Napról, Holdról és csillagokról, a növények és állatok világáról! Vagy gondoljunk az egyház liturgiájának és az egyházi művészetek világának gazdag kincseire a teremtett világ szépségéről és ajándékairól!

A természet tanúságtétele

Istenről hitünk számára

A hívő ember az egyetemes kinyilatkoztatás ténye miatt is hálával fordul a természet csodálatos világa felé. Kétségtelen, hogy - szemben minden naiv idealizmussal - a természetben sem minden szép és csodálatra méltó. A természeti világ sokszor kegyetlen vonásai, a létért való küzdelem megsejtethetnek valamit velünk a bűn átkáról a teremtett világban és az egész teremtettség sóvárgásáról a romlandóságból való megszabadulás után.

A teremtett világ csodái túlmutatnak önmagukon, és arról a Teremtőről tanúskodnak, aki mindezt megalkotta és fönntartja. Isten végtelen hatalmának, mindenhatóságának tényeit és nagyságát hirdetik, amikor bepillanthatunk a csillagmilliárdok és az elemi részecskék ellenkező irányú végtelenjébe. Rácsodálkozhatunk a bennük felhalmozott energiák mérhetetlen erejére.

Isten végtelen bölcsességéről és akaratának ellenállhatatlanságáról tanúskodik a természeti világ csodálatos rendje. A tökéletes rend láthatatlan, változatlan hátterén milyen félelmetessé válik az ember bűne, lázadása a világmindenség csodálatos rendjének alkotója ellen! És milyen naggyá a mindenség Urának türelme, megbocsátó szeretete az ellene lázadó emberteremtmény iránt!

Több mint egymillió állatfaj és 600 ezer növényfaj - melyek alkotó génjei mind különböznek egymástól - tanúskodik Isten lényének és cselekvésének mérhetetlen gazdagságáról. A teremtett világ valóban egyedülálló módon tesz tanúságot számunkra a Teremtő hatalmáról, szeretetéről és dicsőségéről."

Dr. Nagy Gyula (Az egyház mai tanítása I. című könyvéből)