Élõ víz

Egy rendetlen lakásban, ahol minden a feje tetején áll, az ember önkéntelenül is azt kérdezi: Hol is kezdjem a rendrakást? Mihez fogjak elõször?

Az élet kuszaságának láttán, amikor úgy tûnik, hogy semmi sincs igazán a helyén, amikor mosatlan edényekként tornyosulnak egymásra az elintézetlen ügyek, amikor mindenütt alapos nagytakarításra lenne szükség, mert sok a piszkos ügy, és a lélek rendetlensége, a szívek tisztátalansága már-már elviselhetetlen, ugyancsak azt kérdezzük: Hol is kezdjem a rendrakást? Mihez fogjak elõször?

Sokan úgy gondolják, hogy a külsõ, anyagi körülmények rendezésével kell kezdeni. A materiális kérdések széles körû, intézményes megoldása az elsõ. Ez hozza majd magával a belsõ rendezettséget, az erkölcsi fejlõdést.

A válaszadók másik csoportja éppen ellenkezõ megoldást javasol: a szellem és az erkölcs szintjét kell emelni, mert csak így várható a külsõ dolgokban is elõrehaladás.

Hol is kezdjem: a matériánál vagy az ideánál? Hitünk válasza világos és egyértelmû: Istennél kell kezdeni, mert csak õ tudja rendbe hozni életünket.

A rendteremtéshez kevés az erõnk. Akár materialista, akár idealista meggyõzõdéssel gyürkõzünk neki a "nagytakarításnak", csak tiszteletreméltó részeredményekre juthatunk. A bûn olyan mértékben forgatott fel mindent, olyan káoszt teremtett, hogy minden hõsies emberi igyekezet kevésnek bizonyul. Míg életünk egyik területén rendet rakunk, másutt rendetlenséget csinálunk. A szemetet egyik helyrõl a másikra vagy a szõnyeg alá söpörjük, de ez nem hozza el az annyira vágyott tisztaságot. Saját hatáskörünkben nem tudjuk megoldani a problémákat.

Isten segítségére van szükségünk, aki kész arra, hogy rendet teremtsen. Valóban a teremtés csodájához hasonlít ez, amikor Isten a káoszból "kozmoszt" teremtett. Ez a görög szó elsõ jelentésében "ékes rendet" jelent. Isten nem hagy magunkra, teremtõ kezébe vesz minket, hogy rendet teremtsen bennünk és körülöttünk. Nála kell tehát kezdeni! Minden más sorrend elhibázott, és csalódáshoz vezet.

Madocsai Miklós