Kultúrkörök

A prédikátor könyve szerint "nincs semmi új a nap alatt" (1,9). Ha azonban a gyanútlan mozilátogató a 35. Magyar Filmszemle idején engedett egy bibliai tartalmat sejtető cím csábításának, kétségbe kellett, hogy vonja ezt az állítást. Jeles András rendező József és testvérei című munkája ugyanis több meglepetést is tartogatott a nézők számára.

A hazai filmek szokásos év eleji mustrája szinte mindig tartalmaz egyházi vagy vallási témákat érintő műveket is. Idén január 27. és február 3. között a Jeles András készítette József és testvérei volt az, amely felkelthette az érdeklődők figyelmét.

A Jelenetek egy parasztbibliából alcímet viselő alkotás érdekessége az új, szokatlan megközelítés: a Bibliából jól ismert történetet árnyjátékszerűen mutatja be. A korábban még nem alkalmazott képi megjelenítés a kritikusok tetszését is elnyerte. Jeles András a film irodalmi és képi megformálásának eredetiségéért és igényességéért rendezői látványdíjban részesült. A rendező és munkatársai jóvoltából a néző egy időre a némafilmek világába csöppen, hiszen ennél a megoldásnál nincsenek valódi dialógusok. Két narrátor - a Parasztbiblia stílusában írt szöveggel - kommentálja a bemutatott történéseket.

Ebben a furcsa moziban a bibliai ősatya mellett felbukkan még Ádám és Éva, Ábrahám és Izsák, Jákób és Lábán, Júda és Támár is. A film riportszerű jelenettel kezdődik, melyben egy színésznő(!) arról mesél, hogyan választották ki őt József szerepére. Majd egy furcsa, zöldes színű, szemszerű képződményt - amely talán Istent vagy Isten szemét hivatott szimbolizálni(?) - nézhetünk hosszú pillanatokig. Ezt követően egy keretként, mai párhuzamként szolgáló sztorit láthatunk. A katonai infrakamera monokróm zöld képsorain egy-egy arc, egy-egy sors villan fel. Közülük egy fiatal nő emelkedik ki. Az árnyjáték módjára előadott történeteket időnként megszakítva az ő sorsát követhetjük nyomon.

Önkéntelenül is felmerül a kérdés: Mi köti össze egymással Józsefet és ezt az emberi és női mivoltában megalázott asszonyt? Az egyik kritikus a következő párhuzamot vonja: "A testvérei által lecsupaszított és verembe vetett, három napig ott senyvedő József nemcsak a megfeszített és sziklasírba temetett Krisztus, hanem a mában játszódó jelenetek lemeztelenített és megalázott szexrabszolgája is egyben." Személyes véleményalkotásra a film tanúságát, illetve utolsó harmadát illetően e sorok írójának már nem nyílt módja. Jeles András bántóan naturális és durva ábrázolásmódja hatására ugyanis többekkel együtt a "művészi szabadság élvezete" helyett inkább a friss levegőt választotta.

GaZsu