evél&levél
Búcsú az evangélizációtól?
Kedves "ekés" tesók!
Szomorúan olvastam az EvÉlet február 8-i számában, hogy amit csináltok, az nem evangélikus. Mármint a stílus.
Őszintén szólva van benne igazság, hiszen többször is tapasztaltam, hogy bűnről beszéltek, Jézusról, megváltásról, kegyelemről és megtérésről (ez utóbbi pláne nem evangélikus). Név szerint imádkoztok azért, hogy X. Y. hitre jusson. Bizonyságot tesztek arról, hogy a ti életeteket miként változtatta meg a Jézussal való találkozás (hogy lehet egyáltalán ilyen kegyeskedő kifejezéseket használni?!).
Sőt olyanról is hallottam, hogy telefonos lelkisegély-szolgálatot működtettek, mindenféle leszakadt, kábítószeres, öngyilkosjelölt, iszákos egyénnel szóba állva. Ezeket akarjátok az egyháznak megnyerni?
Ezenkívül rátelepszetek Piliscsabára. Minek? Azt akarjátok, hogy aki nyaralni akar odamenni, pihenni, kikapcsolódni, sétálni, labdázni, az zaklatásnak legyen kitéve, hogy majdnem egész nap az igével foglalkozzon meg énekeljen? Gondolom, titeket még az is zavar, ha a tizenévesek cigarettáznak a csendeshéten.
A végén még valaki úgy megy el egy ilyen hétről, hogy többé nem kopog le semmit, nem olvas horoszkópot, nem jógázik, sőt még azt a vélekedését is feladja, hogy minden vallás Istenhez vezet, netán mindezt még másoknak is elkotyogja.
Milyen evangélikus lesz az ilyenből?...
Mikó László (Szarvas)