Egyházunk egy-két hete

Ha egy lelkész prédikáció közben leugrik a szószékről, meglepődik a gyülekezet. Ha egy professzor hirtelen bemutat egy japán harcművészeti fogást, mosolyognak a hallgatók. Ha egy ázsiai keresztény testvér más módon éli meg hitét, akkor magyar evangélikusként rádöbbenünk, hogy bár hitünk alapja ugyanaz a Krisztus, istentiszteleti és személyes kegyességünk formái mégis teljesen különbözhetnek. Dr. Choong Chee Pang szingapúri professzor - aki február 13-23. között teológiánk vendége volt - ezt a más színt képviselte.

A neves professzor az első hétvégét a csengőd-páhi-kaskantyúi társgyülekezetben töltötte, ahol délelőtt az istentiszteleteken igehirdetéssel szolgált, délután pedig szeretetvendégségen diaképek segítségével mutatta be hazáját. Prédikációjában párhuzamba állította a történelmet Isten igéjével; a nagyhatalmak, politikai pártok tündöklését és bukását az evangélium örökérvényűségével. Megszólította a gyülekezetet, mert meg akarta ismerni a magyar testvérek életét.

A teológián három előadást tartott: az ázsiai keresztények életéről, a kínai vallásokról és János evangéliumáról beszélt a hallgatóság előtt. Ez utóbbiról az elmúlt esztendőben kínai nyelven saját kommentárja is megjelent. Choong Chee Pang szavaiból kiderült: a kínai gondolkodást meghatározó filozófiák - a taoizmus, a konfucianizmus és a buddhizmus - szellemi közegében egészen más Krisztus követőjének lenni. Örvendetes tény azonban, hogy ma már közel 60 millió keresztény él Kínában. (Ez a szám körülbelül megegyezik a világ evangélikusainak számával.)

A szingapúri vendég a szakértő szemével tekintette meg a Monet-kiállítást és a Nemzeti Galériában lévő impresszionista alkotásokat, hiszen ő maga is foglalkozik festészettel. A budapesti kínai múzeumban a teológusok idegenvezetőjeként személyes élményeivel egészítette ki a látnivalókat. Ellátogatott a Dohány utcai zsinagógába, az esztergomi bazilikába és a szlovákiai Párkányba is.

A második vasárnap a csomádi szószéken prédikált, ahol húsz évvel ezelőtti szolgálata után már ismerősként köszöntötte a gyülekezet. Isten igéje alapján szívből hirdette: "Örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom: örüljetek!" (Fil 4,4)

Hulej Enikő