Egyházunk egy-két hete

Egy szavazás

A szavazati és tanácskozási joggal érkező tagok is elfoglalták helyüket február 21-én a Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. A zsinati gazda, Muntag András még egyszer ellenőrizte a létszámot és a szavazócédulákat. Kertész Géza lelkész elindult a pulpitus felé, hogy megtartsa a nyitóáhítatot. Kevéssel tíz óra előtt ezzel kezdetét vette zsinatunk ez évi első ülésszakának plenáris ülése, amely a lelkészek továbbképzésével, az egyházi intézményekkel, valamint a lelkipásztorok szolgálati jogviszonyával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott.

A józsefvárosi gyülekezet vezetője Mt 5,13-16 alapján tartott rövid elmélkedésében elmondta, hogy a mai világ a pusztulás felé halad. Mi azonban a Szentírásból tudjuk, hogy Isten mindent megújít, új eget és új földet teremt. Ennek fényében Krisztus tanítványainak mindent meg kell tenniük azért, hogy Isten világossága tündököljön ebben az elfásult, megkeseredett világban.

Miután a délelőtti tanácskozás levezető elnöke, Bárdossy Tamás, továbbá a lelkészi és nem lelkészi jegyző, Mekis Ádám és Szente Béláné is helyet foglalt, köszöntötték az egybegyűlteket. Ezután néhány mondatban bemutatkozhattak azok, akik első ízben vettek részt a zsinati ülésen: így szót kapott Verasztó János répcelaki lelkész (aki a missziói küldött póttagjaként érkezett), dr. Hidas János tatabányai ügyvéd (aki az országos ügyész tisztét tölti be), valamint Zólyomi Mátyás csepeli lelkipásztor (a Budai Egyházmegye képviseletében).

1. Szebik Imre napirend előtti felszólalásában egyebek mellett arról beszélt, hogy nem szeretné, ha az egyházban is a napi politikai életben uralkodó hangnem és stílus terjedne el. "Lehetnek közöttünk akár jelentős véleménykülönbségek is, de szavainkat az egymás iránti tisztelet, az egyház iránti szeretet, a közös ügyben való összefogás lelkülete kell, hogy áthassa. A stílus is fejezze ki az ügy iránti elkötelezettségünket" - hangsúlyozta az elnök-püspök, aki a jövőt illetően elmondta, hogy várhatóan mind a külföldi, mind az állami támogatások csökkenésével számolnunk kell, s ez azt jelenti, hogy több áldozatkészségre lesz szükség.

Az elnök-püspök felszólalását követően a zsinat - Lázárné Skorka Katalin lelkésznő lemondása miatt - Vető István személyében új jegyzőt választott.

Az egész napos ülésen a résztevők három fontos kérdésről tárgyaltak a plenáris - azaz minden tag számára a hozzászólás lehetőségét biztosító - viták során. A megbeszélések eredményeként megteremtődött a lelkészek továbbképzését célzó intézet törvényi háttere. A diakónusi tisztséggel kapcsolatban nem sikerült mindenki számára elfogadható megoldást találni, így az ügyet érintő felvetéseket is figyelembe véve a téma a bizottsági tárgyalások szintjére került vissza.

Az egyházi intézményekről Lackner Pál lelkész előterjesztését hallhattuk. A javaslat első tárgyalásán a minden intézményre érvényes általános rendelkezésekről (alapításuk, az igazgatótanácsok működése, az intézményvezetőkkel kapcsolatos feltételek stb.) esett szó. Az általános vita a következő ülésszakon folytatódik.

A lelkészek szolgálati viszonyával kapcsolatban Bárdossy Tamás terjesztette elő a bizottsági javaslatot. Eszerint a lelkészi státus munkajogi szabályozásának összefoglalására, pontosítására és kiegészítésére törekednek (például a szabadság, a felmondás és egyéb más kérdések esetében), a Munka Törvénykönyvéhez hasonló formában. (A most megfogalmazódott elképzelés a lapunk 2002. október 20-i zsinati hírmondójában megjelent szöveg aktuális változata.)

Az evangélikus egyház törvényalkotó testületének 2005 végéig a fentieken kívül például a bíráskodás, az egyházszervezet és a választások kérdésében kell még végleges döntést hoznia, azaz hatályos törvényt alkotnia. (A szoros határidőt az teszi szükségessé, hogy 2006-ban általános tisztújító választás lesz egyházunkban.)

A zsinat következő ülését ez év június elejére tervezik.

Gazdag Zsuzsanna