Keresztutak

Református az új amerikai külügyminiszternő

Az újjáválasztott Bush elnök a fekete Condoleezza Rice-t nevezte ki az USA külügyminiszterévé. Rice eddig az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt. A kinevezés kapcsán az újságírók hangsúlyozták, hogy a külügyminiszter asszony Bush elnökhöz hasonlóan az „újjászületett” keresztények közé tartozik. Így került kapcsolatba a Bush családdal; az idősebb Bush elnöksége idején a német ügyek szaktanácsadója volt. A híradások szerint Rice már évekkel ezelőtt „megtért”, és a kálvinizmus szigorú irányzatához tartozó egyház tagja, a washingtoni „Nemzeti Presbiteriánus” gyülekezet orgonistája. Lelkészcsaládból származik, apja ugyanennek az egyházközségnek volt a lelkésze. Rice saját szavai szerint a „tékozló fiú” bibliai történetéről szóló prédikáció hatására tért meg: „Számomra ez volt a fordulópont. Én voltam a tékozló. Én fordítottam hátat a hitnek. Megtérésem óta a Biblia és az imádság központi jelentőségű az életemben” – idézi őt az egyik fundamentalista keresztény lap.

Billy Graham búcsúevangélizációi

Billy Graham, a világhírű amerikai evangélizátor nagyszabású rendezvényekkel zárja igehirdetői pályáját. Az első ilyenre november 26-án a kaliforniai Pasadenában került sor; a prédikátor egy hatalmas sportcsarnokban négy napig tartó evangelizációt tartott. A nyolcvanhat éves, súlyos betegségéből többé-kevésbé felépült Graham képes volt negyvenöt percen át prédikálni. Ez alkalommal arról is megemlékeztek, hogy 1949-ben, ötvenöt évvel ezelőtt egy Los Angeles-i evangélizációs kampánnyal indult a pályafutása. Hívei azóta szinte „amerikai nemzeti hőst” és „nemzetközi szentet” látnak benne.

Graham Észak-Karolinából indult presbiteriánus (református) személyiség, „aki a 20. század leghíresebb prédikátora lett”. Azt írják róla, hogy „úgy tudott az amerikai elnökök hosszú sorának lelki tanácsadója lenni, hogy sohasem vált foglyává a politikának”. Mindig elkerülte a pénzügyi és szexbotrányokat, amelyekbe számos amerikai televíziós evangélizátor belekeveredett. A pasadenai evangélizációs napokon Grahamet Michael Reagan, a néhai Ronald Reagan elnök legidősebb fia köszöntötte. Saját szavai szerint ő is „1985 óta újjászületett keresztény”. A novemberihez hasonló megrendezését tervezik 2005 júniusában, New Yorkban.

Szerbiai ökumenizmus

A szerb kormány elnöke, Vojislav Kostunica tanácskozásra hívta november végén az ország egyházait és felekezeti szervezeteit, amelyek „hatékony tényezők, különösen a nemzetiségileg vegyes területeken”. „Az egyházak kiemelkedő szerepet játszanak, és nagy a jelentőségük” – jelentette ki a miniszterelnök a konferencia befejezésekor. „Szerbiának létérdeke, hogy az egyházak segítsék megszabadítani a különböző nemzetiségű csoportokat a totalitarizmus idejéből visszamaradt politikai manipulációktól” – mondta. Az egyházaknak – szerinte – maguknak kell „megfogalmazni szerepüket a társadalomban”. A megbeszélésen a szerb ortodox, a római katolikus, a református és az evangélikus egyház képviselői vettek részt, és egyetértettek abban, hogy „olyan vegyes területeken, mint a Vajdaság, az egyházak dialógusának és együttműködésének különösen nagy jelentősége van”.

Latin-amerikai pünkösdisták

Latin-amerikai országokat keresett fel az Egyházak Világtanácsának új főtitkára, S. Kobia. Útja során mindenütt a pünkösdisták növekvő társadalmi befolyását és igen élénk tevékenységét tapasztalta. Ez a Dél-Amerikában nagy hatású mozgalom újabban megnyílt az ökumenizmus felé. Az EVT-nek a pünkösdistákhoz való új, pozitív viszonyulása „három évtizedet késett” ugyan, de mégis nagyon szükséges, ha a latin-amerikai ökumenizmust fejleszteni akarják, mert a pünkösdista csoportok a leggyorsabban növekvő közösségek Latin-Amerikában. „A pünkösdista mozgalom a dél-amerikai kontinensen több és más, mint hitelv; egy olyan liturgikai jelenség, amelyben kifejeződik a földrész kulturális sokszínűsége” – mondotta a Latin-amerikai Keresztény Egyházak Tanácsának főtitkára.

Válaszúton az ökumenikus mozgalom

Az Egyházak Világtanácsa genfi központjában 2004. december 1. és 4. között konferenciát tartottak azzal a céllal, hogy megvitassák, „az ökumenikus mozgalom a 21. század kihívásaira válaszolva miként alakítsa programját”. Az EVT már évek óta kísérletezik a megváltozott viszonyoknak megfelelő új tervek kialakításával. A kereszténység a világ déli részén dinamikus növekedést mutat, míg a fejlett északi országokban az ellenkező tendencia erősödik; az észak-amerikai és az európai egyházak nagymértékben „zsugorodnak”, ami az egyik figyelmeztető jele a körülmények világméretű megváltozásának. A genfi központ azzal kísérletezik, hogy „az EVT tagegyházain túl, a hivatalos egyházak mellett bevonja a nem hivatalos, országokon belüli és nemzetközi kezdeményezéseket, amelyek sokkal élénkebbek és dinamikusabbak, mint a százhúsz hivatalos tagegyház nehezen mozduló szervezete”. Az ENSZ-közgyűlés mellett New Yorkban működő képviseletük ugyanabban az időben hasonló céllal konferenciát rendezett. Mindkettő nyilatkozatot adott ki, amelyben a hivatalos egyházak és az ökumenikus szervezetek együttműködésére vonatkozó szempontokat fogalmaztak meg.

Fehérorosz elnöki tiltás

A német lutheránus egyházak éles hangú tiltakozást tettek közzé Alekszandr Lukasenko fehérorosz államelnök legújabb intézkedése ellen, amelyben megtiltja egy 1990 óta megszakítás nélkül folyó segélyprogram folytatását. Az elmúlt tizennégy évben Fehéroroszországból évente több mint ezer gyermek töltött egy hónapot Németországban családoknál és egyházi szervezeteknél azzal a céllal, hogy „segítsék elfelejteni az 1986-os csernobili katasztrófa következményeit”. Eddig tizenötezer gyermek részesült ebben a segítségben, amely „a kölcsönös bizalom erősítését szolgálta”. Lukasenko azért állíttatta le a programot, mert „nem engedi, hogy a fehérorosz gyermekeket megfertőzze a fogyasztói társadalom romboló befolyása”.

Az európai római katolikus püspökök és az unió

Az Európai Unió területén működő Római Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsa (ComECE) részletes állásfoglalást dolgozott ki, kérve, hogy „mélyebb eszmecsere jöjjön létre Európa spirituális és kulturális dimenziójáról”. Kiemelték az Európai Unió bizottsági elnöki tisztétől megvált Romano Prodi által az elmúlt években létrehívott értelmiségi csoportok eredményeit. A csoportok arra törekedtek, hogy „megvalósítsák Európa kulturális és szellemi dimenzióját”. Ezek a közösségek eddig nem hivatalos „tanácsadóként” működtek. Arra mutattak rá erőteljesen, hogy „egyedül a gazdasági integráció képtelen a kibővített uniót egyben tartani”. „A megosztottság és a külső fenyegetettség megszűnésével az európai integráció kulturális és szellemi felelőssége jelentősen megnőtt. Európa még nem befejezett valóság, hanem folyamat és feladat” – hangoztatja a Római Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának összefoglalója. „A közös Európa kultúrája sem a nemzeti kultúrák ellentétét, sem olyan vallásnak, mint az iszlám, az ellenzését nem jelentheti” – szögezték le. A konferencia sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy „az új alkotmány preambuluma nem hivatkozik kifejezetten a kereszténységre”, ennek ellenére az e tekintetben elért eredményeket üdvözli. A gazdasági és szociális ügyeket illetően a tanács a közeljövőben új idevonatkozó javaslatokkal fog jelentkezni.

A vatikáni ökumenizmus legújabb jelei

A Vatikán újra jeleit adta annak, hogy szándékában áll erősíteni az ortodox egyházakkal fenntartott kapcsolatait. II. János Pál pápa visszaadta a konstantinápolyi patriarchának a keresztes háborúk alatt onnan elvitt relikviák egy részét: Aranyszájú Szent Jánosnak és Nazianzi Szent Gergelynek a keleti kereszténység által lekinkább tisztelt relikviáit. Velük együtt Konstantinápolyba utazott, és részt vett az ünnepségeken Walter Kasper bíboros, a Pápai Egységtanács elnöke is.

A római katolikus egyház az elmúlt hetekben ünnepségeket tartott két, a II. vatikáni zsinat által negyven évvel ezelőtt hozott határozat megszületésének évfordulóján. Mind az Unitatis Redintegratio, mind a Lumen Gentium zsinati határozatainak érvényesítését a római katolikus egyház központi feladatának jelölte meg az egyházfő. Az első a keresztény ökumenizmust, a második a modern világ felé való nyitás szükségességét taglalta.

A Vatikán hangsúlyozza a Mária-dogma jelentőségét

II. János Pál pápa a közelmúltban ünnepélyesen bejelentette, hogy a római katolikus egyház megemlékezik a Mária szeplőtelen fogantatásáról százötven évvel ezelőtt IX. Pius pápa által kihirdetett Mária-dogma jelentőségéről. A római katolikus teológusok úgy vélekednek, hogy ezzel a pápa „nem új tanítást hirdetett ki, hanem az ókereszténységben széles körben elterjedt hitelvet emelte dogmai rangra”. E tanítás szerint „Mária létének első pillanatától kezdve mentes volt az általános bűnösségtől (eredendő bűntől)”. A katolikus teológia szerint az eredendő bűn a valamennyi embert érintő vétkek összessége.

A bejelentéssel egy időben nyílt meg a Vatikánban a 21. nemzetközi mariológiai kongresszus, amelyen katolikus, ortodox és protestáns teológusok, tudósok vettek részt a világ minden részéről. A december 7-én befejeződött tanácskozást a pápa betegsége miatt Paul Poupard bíboros vezette.

Új amerikai ökumenikus szervezet

Az Egyesült Államokban új ökumenikus szervezet alakult Keresztény Egyházak Együtt elnevezéssel. Az Amerikai Római Katolikus Püspöki Konferencia már hivatalosan is bejelentette részvételét az új ökumenikus szerveződésben, mely magába foglalja a protestánsokat, az anglikánokat, az ortodoxokat és az ókatolikusokat is. A pünkösdisták is kérik felvételüket az új testületbe. Az eddigi ökumenikus szervezetnek sem a római katolikusok, sem a pünkösdisták nem voltak tagjai.

Forrás: ÖTK