Keresztutak
Szemelvények az ökumenikus imahét történetéből
„De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.” (Jn 17,20–21)
Jézus főpapi imádságában egykor tanítványai egységéért fohászkodott. Sokan sokféleképpen próbálkoztak ennek gyakorlati megvalósításával, nemzeti szinten és világméretekben egyaránt. A kezdeményezések sorában fontos helyet foglal el az ökumenikus imahét is, melynek gyökerei a 18. századig nyúlnak vissza.
Skóciában 1740 tájékáról ismert egy olyan pünkösdi mozgalom, amely Észak-Amerikából indult, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a felekezetek az egyház egységéért imádkozzanak. Az Evangéliumi Aliánsz (Evangelical Alliance) nevű vallási szerveződés megalakulásakor, 1846-ban ötven felekezetből 921 résztvevő gyűlt össze Londonban. Elhatározták, hogy minden év januárjának első teljes hetében imahetet rendeznek a Krisztusban hívők egységéért. Azonban még hosszú időnek kellett eltelnie, amíg az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága (genfi székhelyű, protestánsokat, ortodoxokat és anglikánokat tömörítő egyházi szervezet) a vatikáni Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsával karöltve megkezdte az imahét szövegének előkészítését (1966).
Az imahét hagyományos ideje január 18. és 25. közé esik. E két dátum szimbolikus jelentőségét az adja, hogy felölelik a (szent) Péter és (szent) Pál napja közti szakaszt. (A déli féltekén, ahol a január az időjárási viszonyok miatt a vakáció ideje, az egyházak pünkösd körül tartják az imahetet.)
Az ökumenikus imahét témáját feldolgozó füzetet, amelyet az idén egy – katolikusokból, protestánsokból és ortodoxokból álló – szlovákiai ökumenikus munkacsoport készített elő, a korábbi évekhez hasonlóan a Keresztény Egység Előmozdításának Pápai Tanácsa, valamint az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága öntötte végleges formába és adta ki. Az újdonságot a közös formátum használata jelentette.
A magyar fordítást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa adta ki. Hazánkban már több mint egy évtizede ökumenikus közösségben végzik az imaheti anyag fordítását és véglegesítését, és a füzetet közösen, azonos formátumban jelentetik meg.
(Forrás: http://www.okumene.lutheran.hu )