E heti Luther-idézet

„A haszonlesőknek és önzőknek azonnal lóg az orruk, mihelyt úgy találják, hogy a javakban nem ők a legfőbbek és legjobbak, magasztalás helyett zúgolódnak amiatt, hogy másokkal egyenlők, vagy hátrányos elbírálásban részesülnek. Ilyenek a Máté 20-ban szereplők, akik zúgolódtak a gazda ellen, nem azért ugyan, mintha igazságtalanul bánt volna velük, hanem azért, mert a napszámbérrel egyenlővé tette őket másokkal. Ma is sokan vannak, akik nem dicsérik Isten jóságát, mert úgy látják, hogy ők nem kaptak annyit, mint Péter vagy más szent vagy egyik-másik földi halandó; azt hiszik, hogy ha nekik is annyi jutott volna, ők is szívesen szeretnék és dicsérnék az Istent; semmibe sem veszik, hogy Isten elárasztotta őket javakkal, amelyeket azonban nem ismernek fel, amilyenek a test, élet, értelem, vagyon, tisztesség, jó barátok, a napnak és minden teremtménynek szolgálata.”

Luther Márton: Magnificat (Takács János fordítása)