Kultúrkörök

Hasznos, sőt hiánypótló könyvet adott az olvasók kezébe Török Péter, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Vallástudományi Tanszékének kutatója. A részletes, teljességre törekvő munka alapos, átfogó adatgyűjtés és kutatás eredményein alapul. Számba veszi a Magyarországon bejegyzett összes vallásfelekezetet – ezenkívül szerepel benne néhány be nem jegyzett közösség is –, mintegy „személyi lapot” állítva ki az egyházakról.

A legterjedelmesebb részben a felekezetek betűrendes adattárát kapja az olvasó A Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyházától az Idegen, Fejlettebb Intelligenciákban Hívők Közössége Egyházon át az Univerzális Életig. Az adattárban nemcsak a pontos nevük, címük, elérhetőségük és vezetőjük neve olvasható, hanem egy rövid összefoglalást is találunk a felekezetek történetéről, jelképeikről, tradícióikról és elterjedtségükről. Sőt egy statisztikai adat is szerepel a személyi jövedelemadójuk 1%-át a különböző felekezetek javára felajánlók számáról, amelyből a közösséghez biztosan kötődők létszámára vonatkozóan lehet következtetéseket levonni. S mindezt – a munka külön erényeként – nem már meglévő források értékelésével és újracsoportosításával adta meg a szerző, hanem a legautentikusabb forrásból, a felekezetek által szolgáltatott adatokból dolgozott a függelékben közzé is tett, példaszerűen jól szerkesztett kérdőív segítségével. (Megemlítendő, hogy a legfontosabb források címszó alatt internetes elérhetőségeket is közzétesz, ezzel nagymértékben megkönnyítve a több adat iránt érdeklődő, számítógépet is használó – egyre népesebb – olvasótábor dolgát.)

A címszavak mellett található ábrák az adott közösség jelképét mutatják be. Ez akár a felfedezés örömét is adhatja az olvasónak, aki talán először szembesül a logó és a név azonosságával grafikáktól, piktogramoktól követhetetlenül telezsúfolt világunkban.

Az információdömping jól kezelhető, praktikus adattárba való szerkesztése – a szerző deklarált szándéka szerint – jól használható kézikönyvvé teszi a kiadványt, bár szerencsésebb megoldás lenne, ha nagyobb sorköz választaná el egymástól a címszavakat, illetve ha egy oldalra csak egy felekezet anyaga került volna.

Az adatok felvonultatását megelőző tanulmány nem csupán az utána következő oldalak címszavainak magyarázatát adja meg, de definíciói révén némi betekintést enged a vallástudomány terminológiájába is. Híven tükrözi a kiadvány létrejötte felett bábáskodó alkotóműhely hitvallását: a felekezetenkívüliséget és az objektivitást. (A praktikus okokon kívül vélhetően ez indokolja az alfabetikus sorrendbe való szerkesztési módot is.) A bevezető rész végén helyet kapott néhány gyakorlati jellegű tanács: megtudhatjuk, mit tehetünk mi, tájékozatlan olvasók, ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy a környezetünkben élők közül valakinek segítenünk kell kikerülni egy nemkívánatos vallási csoportosulás, „problémás egyház” befolyása alól…

Valóban haszonnal forgathatja a művet a vallástudós, szociológus, újságíró, tanár, családanya vagy „csupán” a kereső ember – amint ez a hátsó borítón is olvasható. Egyszóval mindenkinek jó szívvel ajánlható, aki a világ ez irányú dolgai iránt érdeklődik, és pontos, megbízható, hiteles adatok alapján kíván eligazodni közöttük.

(Török Péter: Magyarországi vallási kalauz 2004. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 3850 Ft.)

Gyarmati Gábor