Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 05 - Krisztushoz és egymáshoz tartozunk

Keresztutak

Krisztushoz és egymáshoz tartozunk

Az ökumenikus imahét zárása a Magyar Szentek templomában

Élettel telt meg Budapesten a Magyar tudósok körútja január 23-án délután. Sokan – testben fiatalok és lélekben ifjak egyaránt – igyekeztek a Magyar Szentek temploma felé. Aki belépett a kivilágított istenházába, egy darab színes szalagot és egy programfüzetet kapott. Az előbbi arra szolgált, hogy a keresztény egységet és összetartozást szimbolizálja, az utóbbi segítségével pedig ki-ki nyomon követhette az ökumenikus ifjúsági istentiszteletnek – amely egyben az ökumenikus imahét hivatalos záróalkalma is volt – a történéseit.

Fények, fiatalok, ének. E három szóban lehetne talán összegezni a templomba lépő első benyomásait.

A Gável Testvérek zenekar vezetője lelkesen buzdított minden érkezőt a közös éneklésre: „Nem magunk miatt vagyunk itt, hanem Jézus miatt, ennek öröme töltsön el benneteket!” – hangzott a biztatás. Szintén a felekezettől független, mindenki számára azonos Megváltóra irányította a figyelmet a szolgálattevők – köztük evangélikusként Balog Eszter és Barthel-Rúzsa Zsolt lelkészek – bevonulása után a gyülekezetet köszöntő Várnai Péter. A római katolikus egyetemi lelkész rövid bevezetőjében kiemelte: az egység az Úr kezében van, de mi is sokat tehetünk érte, elsősorban azzal, ha együtt imádkozunk ahhoz a Jézushoz, aki mind személyes életünk, mind pedig az egyetemes egyház középpontja.

„Krisztus a fundamentum. Mindenekelőtt rá van szükségünk, a benne való hit köt össze bennünket. Ez a keresztény egység alapja” – ugyancsak ezt hangsúlyozta az Első korinthusi levél (3,21–23) alapján tartott prédikációja kezdetén Szuhánszky T. Gábor metodista lelkész, megemlítve azt is, hogy ennek fényében kisebb a jelentősége annak, ami elválaszt bennünket.

A többségében az ifjabb korosztályhoz tartozó közösség előtt az igehirdető a továbbiakban az „Akié az ifjúság, azé a jövő!” mondat értelmezési lehetőségeire hívta fel hallgatói figyelmét. „Amikor valaki fiatal – mondotta –, úgy hiszi, övé a jövő, még előtte az élet. „Ne feledjétek – szólította meg a gyülekezetet a lelkész – a teljes élet távlatában szemlélni a dolgokat! Úgy dolgozzatok, mint akiknek örök életük van, mint akiknek van örök életük.” Az igei elmélkedés kapcsán Szuhánszky T. Gábor arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy gyakran mondják, akkor van jövőnk, ha meg tudjuk nyerni az ifjúságot. „Ti azonban ne legyetek »csak eszközök« – emelte ki –, hanem menjetek Krisztushoz, és hívogassatok hozzá másokat is!”

Gazdag Zsuzsanna