Élő víz
Mi az, ami megmarad?
„A szó elszáll, az írás megmarad.” Valóban, nincs rövidebb életű dolog, mint az emberi szó, ahogy a fent idézett régi, latin eredetű közmondás vallja.
A színészek is azt mondják saját hivatásukról, hogy amilyen szép és nagy élmény lehet az esti pár órás előadás, olyan gyorsan el is tűnik, és nem marad belőle semmi. Az építész alkotása vagy a szobrász, a festő műve több száz év múlva is ott lehet, és megnézheti bárki. De a szó, a beszéd – így a színész hangja is – elnémul.
Bizony ilyen elröppenő dolog az emberi szó, de más a helyzet Isten szavával. Ézs 40,8 szerint a virág lehullik, de „Istenünk igéje örökre megmarad”. – Az emberek ámulva mondták Jézusról: nem úgy beszél, mint az írástudók, hanem mint akinek hatalma van.
Isten beszéde: erő. Amit ígér, mond, azt meg is teszi, az meg is történik. Bibliánk nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az ige, a prófécia beteljesedik. Amikor József a fáraó álmát megfejtve azt jövendölte, hogy Egyiptomban hét szűk esztendő következik, az bizony el is jött. Jézus élete is tele van ilyen fordulatokkal: minden azért lett, hogy beteljesedjék mindaz, ami az Írásokban olvasható: hogy Betlehemben fog születni, hogy Názáretinek fogják nevezni, és hogy a végén a bűnösök kezébe adatik, de harmadnapon feltámad. És mindez mint prófécia beteljesedett.
A Biblia nem unja meg ismételni ezeket a mi konok, kemény, hitetlen szívünknek: Isten, amit ígér, meg is teszi, mert nem ember ő, hogy hazudjék. A hit útján járva ki-ki a saját életében is tapasztalja: az ige hatása, munkája megmarad. Boldog, aki nem úgy fogadja az igét, mint emberi beszédet, hanem mint Isten beszédét.
Változó korban élünk. A kis üzletek bezárnak, nagy plázák és vásárcsarnokok nyílnak. Sok régi házat lebontanak, helyettük új és egészen más házak épülnek. E rohanó, gyorsan változó világban ösztönösen keressük azt, ami állandó, ami nem változik. Jó, ha fülünkben cseng Ézsaiás szava: „Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad.” (Ézs 54,10; Károli-fordítás)
Napjainkban riasztó természeti katasztrófák történnek. A dél-ázsiai szökőár házakat, vonatot, autókat és emberek tízezreit sodorta el percek alatt. Hegyoldalak csúsznak le, szigetek mozdulnak el. Ilyen még nem volt, és lám, ez is benne van a Bibliában. De Isten szövetsége nem rendül meg. Isten népe ma is vallja és tapasztalja azt az igét, amellyel egymást tudjuk erősíteni: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban.” (Zsolt 46,2; Károli-fordítás)
Gáncs Aladár