Kultúrkörök
Város a Rima folyó völgyében
Rimaszombat (Rimavská Sobota) a Dél-szlovák-medencében, a Rima partján fekvő város. A 18. század végétől kezdve többször is Gömör-Kishont vármegye székhelye volt. Az Árpádok által behívott német bányászok alapították mint bányásztelepülést; ez idő tájt hét faluból állott, s a kalocsai érsek tulajdona volt. Városi jogát az Anjouktól, nevét pedig szombati hetivásárairól kapta. A városról szóló első írásos emlék 1270-ből származik. 1334. május 5-én kapta meg a szabad királyi városi címet. Ezt a napot a rimaszombatiak minden évben megünneplik a város napjaként.
A város főtere középkori alaprajzú, négyszögletes. Itt áll az 1774–1790 között épített, barokkos küllemű Keresztelő Szent János római katolikus templom, amely az eredeti gótikus bazilika alapjaira épült. Egyik oldalán Blaha Lujza mellszobra, a másikon az első világháború hőseinek emlékműve áll. A klasszikus alaprajzú főtér házait meghagyták műemléknek.
A főtér házai között találjuk a 18. század végén empire stílusban épített református templomot abban a formában, ahogyan II. József korában engedélyezték. Kriptájában található Ferenczy István márványkoporsója. A templom külső falában látható a művész mellszobra. Az evangélikus templom 1790-ben épült copf stílusban, tornyának építését 1856-ban fejezték be. Oltárképét, felszerelését IV. Gusztáv svéd király ajándékozta 1803-ban a helyi evangélikusoknak a bécsi követség templomának felszereléséből.
A város csillagvizsgálója, amelyet 1975-ben alapítottak, már európai hírű. Tevékenysége a Nap megfigyelésére koncentrálódik, de üstökösöket, a csillagok takarását és a holdfogyatkozásokat is vizsgálják. 2001 szeptembere óta Rimaszombat nevét viseli a 20 495. számú kisbolygó.
A város ezeken kívül is számos szépséget és érdekességet kínál az idelátogatók számára, érdemes felkeresni.
Kerékgyártó Mihály