Evangélikusok

A Honvédelmi Minisztériummal való előzetes egyeztetést követően az evangélikus egyház országos közgyűlése protestáns tábori püspöknek választotta Lackner Pál győri igazgató lelkészt. A jelölt személyét a református zsinat elnökségi tanácsa is elfogadta, így semmi akadálya nem volt annak, hogy a honvédelmi miniszter kinevezze Lackner Pált tábori püspöki beosztásába. Megbízatása az evangélikus püspökválasztás elvei szerint a nyugdíjkorhatár eléréséig tart, amely ebben az esetben a katonai nyugdíjkorhatárt jelenti. A beiktatásra március 9-én kerül sor.

– Milyen régre nyúlik vissza a tábori lelkészi szolgálat?

– Egészen a középkorig vissza lehet vezetni a kialakulását, hiszen már a váraknak is voltak várpapjai vagy várkáplánjai. Hogy mást ne mondjak, a győri gyülekezetet az 1540-es években a német zsoldosok és tábori papjaik hozták létre. Magyarországon szervezetten a 19. században indult ez a szolgálat. Ferenc József négy evangélikus és ugyanennyi református álláshelyet szervezett; kettőt a magyar korona, kettőt pedig az osztrák császárság területén. Ő nevezte ki az első szuperintendenst is, akit később a magyarországi egyházak szembenállása miatt vissza kellett hívnia ebből a beosztásából. Az első világháború után hosszabb vajúdás következett, mert nem volt egyértelmű, hogy közös protestáns szervezet alakul, vagy külön végzik ezt a szolgálatot a protestáns egyházak. Végül Soltész Elemért nevezték ki protestáns tábori püspöknek, aki egészen a második világháborúig viselte ezt a tisztséget. Ezután már a felszámolás ideje következett. Az utolsó tábori püspök Szimonidesz Lajos volt, akinek igazából sem beosztottja, sem tényleges működési területe nem volt.

– Ön korábban is végzett lelkigondozói munkát a hadseregben. Milyen tapasztalatai voltak ezen a területen?

– Amikor 1994-ben újraszerveződhetett a tábori lelkészi szolgálat, még sorkatonai rendszer volt a honvédségnél és a határőrségnél egyaránt. Abban az időben is azt tapasztaltam, hogy pozitív elvárás és nyitott várakozás fogadja ezt a fajta szolgálatot. Amióta pedig hivatásos állomány alkotja a hadsereget, még több lett a feladat. Nagyon sokan keresnek meg minket lelki jellegű kérdéseikkel, problémáikkal.

– Megismerkedett már a többi felekezet tábori püspökeivel?

– A hadseregben rajtam kívül római katolikus és izraelita tábori püspök szolgál még. Őket már korábbról ismerem, és nem gondolom, hogy problémát fog jelenteni a velük való együttműködés.

– Milyen elképzelésekkel kezdi el szolgálatát?

– A tábori püspök képviseli a szolgálatot a két megbízó egyház, illetve a minisztérium vezetői felé, továbbá irányítja a szervezett lelkigondozást. Ez azonban nem pusztán hivatali munkát jelent, hanem valamelyik alakulat tényleges lelkigondozása is a feladatom lesz. Most egy elég jelentős átszervezés közepén vagyunk, amely reménység szerint húsvétra befejeződik. Ezután szeretném mind a saját állomány továbbképzésében, mind az egyéb katonai továbbképzésben aktív és meghatározó elemmé tenni a tábori püspöki szolgálatot. Nemzetközi téren pedig elég feladatot fog adni az, hogy a magyar hivatásos hadsereg egyre több multinacionális békefenntartó műveletben vesz részt.

– Továbbra is Győrben él a családjával, munkahelye viszont Budapesthez köti. Hogyan tudja majd összeegyeztetni a kettőt?

– Amikor a zsinat lelkészi alelnöke és a jogi bizottság elnöke voltam, hetente kétszer, sőt háromszor is ingáztam Budapestre. Tény, hogy időm jó részét vonaton fogom tölteni, de ha a város peremén laknék, akkor is ennyi időt rabolna el az utazás. Egyébként pedig a vonaton kényelmesen lehet akár dolgozni is.

Kiss Miklós