Egyházunk egy-két hete
Ismét napirenden az egyházi ingatlanok rendezésének ügye
Rendkívüli ülést tartott egyházunk Országos Presbitériuma február 25-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa székházában. A tanácskozás apropóját – és egyben egyetlen napirendi pontját – az adta, hogy több oldalról az a javaslat érkezett az egyházi ingatlanok ügyének rendezése kapcsán, hogy gyorsítsák fel a kártalanítás folyamatát.
Mint ismeretes, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényt az Országgyűlés 1991 júliusában elfogadta. Az állam ezzel a jogszabállyal kívánt lehetőséget biztosítani az egyházaknak arra, hogy visszaigényelhessék az 1948. január 1-je után kisajátított, egykori ingatlanjaikat. A kártalanítás lehet pénzbeli vagy természetbeni. Az egyházi ingatlanokkal kapcsolatos ügyek rendezésének végső határidejét először 2001-re tűzték ki, ezt később 2011-re módosították.
Hosszas előkészítés után a közelmúltban alakították ki az a finanszírozási konstrukciót, amely szerint egy hitelintézet (ez esetben az Országos Takarékpénztár) megvásárolja az egyházak követelését, azaz az egyes felekezeteknek az OTP adja a pénzt, és az állam később a banknak fizet. Mivel a nevezett pénzintézet március 5-ig kért választ, az országos elnökség összehívta az anyagi ügyekben döntési joggal rendelkező Országos Presbitériumot.
A tanácskozást D. Szebik Imre igével és imádsággal nyitotta meg. Egyházunk elnök-püspöke után dr. Frenkl Róbert országos felügyelő köszöntötte a testület hivatalból jelen lévő és választott tagjait. Elmondta, hogy az evangélikus egyházat illetően jelen pillanatban összesen nyolcvanhét „ügyletről” van szó, ebből hatvanegy ízben pénzbeli, huszonhat esetben pedig természetbeni kártalanítást kértünk. Az országos felügyelő hangsúlyozta, hogy az egyház kártalanítása természetesen akkor is megtörténik, ha az Országos Presbitérium ellenzi ezt a gyorsítási javaslatot, valamint hogy a döntésnél szem előtt kell tartaniuk azt, hogy ha igennel válaszolnak, meg kell kérdezniük az érintett gyülekezeteket is.
Mivel a kártalanítás ügyét törvény szabályozza, annak megváltoztatására is csak törvényi keretek között van lehetőség. Az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetésben ebben az esztendőben csupán akkora összeg szerepel, amely az elmúlt év kártalanítási kötelezettségvállalását fedezi. Ebből nyilvánvaló, hogy nem csupán egy pénzintézet szándéka a tárgyalt konstrukció, bár hivatalos, megfelelő szintű, írásbeli megkeresés kormányzati részről nem érkezett.
Az egyházi vezetőtestület tagjai hosszas tanácskozás után tizennégy igen, három nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a következő határozatot fogadták el: „A Magyarországi Evangélikus Egyház nyitott a kártalanítás felgyorsítására, de azt nem magánjogi úton, hanem a korábbi közjogi keretek között tartja megvalósíthatónak.”
G. Zs.
Regionális hozzárendelés: Országos Presbitérium