Egyházunk egy-két hete

A száz éve született Dedinszky Gyula evangélikus lelkész, helytörténész és néprajzkutató emlékére többnapos rendezvénysorozatot tartottak Békéscsabán. A valóban sokoldalú, nagy műveltségű Dedinszky életművét egy diákkonferencia megrendezésével, tudományos emléküléssel, emléktábla-avatásával és múzeumi kiállítással igyekeztek maradandóvá tenni az utókor számára.

Az Elődeink élő üzenete című pályázatra tizenhárom iskolás küldte be gyűjtőmunkáját; a feladat Tessedik Sámuel, Haan Lajos vagy Dedinszky Gyula életművének feldolgozása volt. A korosztályonként kiválasztott legjobb pályamunkák közül kettő szlovák nyelven íródott.

Részben szlovákul zajlott a vasárnapi istentisztelet a békéscsabai Kistemplomban. A szertartáson a gyülekezet valamennyi lelkésze részt vett, az igét Gáncs Péter püspök hirdette. Prédikációjában szót ejtett a helyi gyülekezet életében meghatározó szerepet betöltő Dedinszky Gyuláról, akinek a bibliai néprajzról írott könyvét – mint mondta – a mai napig forgatják a lelkészek.

Az ünnepség emléktábla-avatással folytatódott. Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző személyes hangon emlékezett Dedinszky Gyulára, akit „bölcsesség, sokoldalúság és humanitás jellemzett. Jól felkészült és odaadó lelkész volt.” Elhangzott, hogy Dedinszky hosszú életéből több mint fél évszázadot Békéscsabán töltött, 1942-től 1972-ig a gyülekezet aktív lelkésze volt. Egészen haláláig (1994-ig) abban a házban élt, amelynek falán mostantól márványtábla őrzi emlékét a Szent István tér 20. szám alatt. A főjegyző ebben a parókiaépületben találkozott Dedinszky Gyulával 1989-ben, hogy elújságolja: 85. születésnapja tiszteletére a város Pro Urbe díjjal ismeri el a lelkészt. Dr. Simon Mihály elmondta, hogy már ekkor tudta: egykor márványtáblán emlékezik majd meg az utókor a mellőzést is méltósággal viselő, rendkívül sokoldalú férfiról. „Dedinszky Gyula értette az emberek szavát, Isten szavát és a harangok szavát; utóbbiról Szól a harang című munkája tanúskodik” – mondta a főjegyző.

Az ünneplők hószállingózás közepette vonultak át a Munkácsy Mihály Múzeumba, ahol egy április 10-ig megtekinthető kiállítás szemléletesen mutatja be azt az életművet, melyről bővebb adalékokkal dr. Gyivicsán Anna egyetemi tanár szolgált. A vajdasági Dunagálosról, korának egyik szlovák szigetéből származó Dedinszky Gyula gazdag hagyományokat hozott Békéscsabára, ahová gimnazistaként került, és ahová 1942-ben – egy nyíregyházi kitérő után – immár lelkészként tért vissza. Gyivicsán Anna elmondta, hogy Dedinszky a mai néprajzkutatók példaképe is, ahogyan a más vallásúakhoz és a más nemzetiségűekhez közeledett. Beszélt azokról a fogalmakról is, amelyeket Dedinszky vezetett be a néprajzi terminológiába, s amelyek a lelkész személyes megfigyeléseken alapuló írásműveiből ismertek: parasztpolgár, parasztautonómia. A kiállításon a 20. századi békéscsabai szlovák viseleteken kívül fényképek, személyes dokumentumok, kéziratok, Bibliák, Tranoscius-könyvek és lakberendezési tárgyak is láthatók. A kiállítóterem közepén felállítottak egy oltárasztalt; e mögött óriási színes fénykép idézi a békéscsabai Nagytemplom belső terét, melyet oly sokszor láthatott Dedinszky Gyula.

Az ünnepségeken részt vettek a néhai lelkész szülőfalujából, Dunagálosról érkezettek, a község szlovák evangélikus lelkésze és a gyülekezet több tagja, valamint jelen voltak Dedinszky Gyula fiai is családtagjaikkal együtt (a Dedinszky családban hat nemzedékre tekint vissza az evangélikus lelkészi hivatás). Az ország legnagyobb evangélikus gyülekezetének legtöbb tagja őriz emlékeket az éppen száz esztendeje született lelkészről, aki mindig nagy tisztelettel figyelte és írta le szokásaikat, hagyományaikat, és nem utolsósorban szeretettel pásztorolta híveit.

Szegfű Katalin

Regionális hozzárendelés: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség