Keresztutak

A Magyar Tudományos Akadémia és a Bibó István Közéleti Társaság régi adósságot törlesztett február 25-én az első Bibó István-emlékülés megrendezésével. A jogtudósra, filozófusra, politikusra kerekasztal-beszélgetések keretében emlékeztek az Akadémia üléstermében. Az eseményen Göncz Árpád volt köztársasági elnök köszöntötte a megjelenteket, a megnyitóbeszédet pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tartotta.

Bibó Istvánt hosszú időn át csak szűk kör ismerte. E sorok írója sem tudta az 1960-as évek elején, hogy nagyon kedves, magyar–történelem szakos kartársnője, a köztiszteletnek és -szeretetnek örvendő Ravasz Boriska néni – Ravasz László református püspök lánya – miért mutatkozott be olyan hangsúlyozott gőggel ejtve a szavakat: „Bibó Istvánné vagyok.” Mint utólag megtudtam, férje akkor életfogytiglani börtönbüntetését töltötte.

Most a közönség soraiban Bibó több személyes ismerőse is ott volt. Göncz Árpád, a Bibó-per másodrendű vádlottja az őszinte szeretet és nagyrabecsülés hangján beszélt Bibó Istvánról, volt rabtársáról. „Ez az ünnepség Bibó feltámadása” – mondta.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiemelte, hogy Bibó műveiből megtanulható, milyen nagy az értelmiség felelőssége. Hazugságra nem lehet igazi szabadságot építeni, ezért az értelmiség feladata minden korban az igazság bátor kimondása – szögezte le. Ezt kérte a mai értelmiségtől is.

Ezután az első kerekasztal-beszélgetés Teleológia és normativitás Bibó István műveiben címmel zajlott, életrajzírója, Huszár Tibor, továbbá Pataki Ferenc részvételével, Márton Lászlónak, a Bibó-társaság elnökének a vezetésével. Huszár kiemelte, hogy Bibó cselekedni akart, és minden hatalom, politikai szerep nélkül is hatottak a szavai. Pataki Ferenc arra utalt, hogy Bibó István felvállalta az igazmondást.

A második kerekasztal címe A politikai esszéírás Bibó óta volt. Az új kulturális miniszter, Bozóki András, továbbá Debreczeni József és Sándor Iván beszélgetett Kende Péter vezetésével. A beszélgetők Bibó alkotó hazafiságát méltatták.

A félórás szünetet követően az utolsó beszélgetésre A zsidókérdés tárgyalása Bibó nyomán címmel került sor. Résztvevői, Balog Iván, Karády Viktor és Kovács Gábor megállapították, hogy Bibó István erkölcsi zseni volt.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy Bibó a politikusok igazmondását tartotta a legfontosabbnak, és maga is ennek jegyében írt, beszélt és cselekedett.

Berényi Zsuzsanna Ágnes