Keresztutak

Az Asztali beszélgetések című sorozat keretében március 10-én a győri tanítóképző főiskolán Nagy Bandó András író és Beke Mátyás gyönki evangélikus lelkész disputázott. A beszélgetés alapjául Nagy Bandó legutóbb megjelent két műve – az András könyve és az András II. könyve – szolgált. Az író személyes istenképéről alkotott véleményének kifejtése és a vele szemben felsorakoztatott ellenérvek közepette kérdések sokasága hangzott el és merült fel a résztvevőkben az est folyamán: mi a hit és a vallás szerepe az életünkben? Fontos-e a közösséghez való tartozás? Mi várhat ránk a halál után? Mit tartunk fontosnak egyáltalán az életben? – és így tovább.

Az este kezdetén a lelkész és az író mindaddig szinte közös véleményen volt, amíg elő nem került Nagy Bandó voltaire-i egyházellenessége. Ő egészen másfajta szempontból közelíti meg Istent, mint a teológia általában. „…mindenki a maga útját járja a maga Istenével” – mondotta, és kifejtette, hogy – szerinte – mindenkinek megvan a személyes istene, aki egészen a haláláig vele van, ám miután meghal az ember, lecsatlakozik róla, mint egy drótpályáról. Nagy Bandó Istent tartja teremtettnek az ember által, aki „amikor az utcán vagyunk, még nincs ott, de amint belépünk, már igen, mert magunkban hoztuk oda”. A keresztény álláspontot ismertetve Beke Mátyás rámutatott arra, hogy hitünk szerint mi vagyunk a teremtmények, mi vagyunk az Isten által kiválasztottak. Egyetértéssel beszéltek viszont arról, hogy az Isten mindenhol – a domboldalon, a folyóparton, a szobában – jelen van, barátként, személyesen lehet beszélgetni vele.

Ezt követően az estét Nagy Bandó András a saját, kissé zavaros eszméinek a magyarázatával fogta át, nem nagyon engedve teret a válaszadásnak. Mi több, az eredendően humoristának indult szerző Lutherre hivatkozva próbálta kifejteni, hogy a halál után magunkra hagy bennünket Isten, akit éppen az ebből fakadó félelmeink leküzdésére teremtettük magunknak… Egy más témát érintve kijelentette: „Minden közösség az én föladásáról és a csoport elveinek, eszméinek, törvényeinek és szokásainak a felvételéről, illetőleg azok elfogadásáról szól, és ez ellen minden porcikám tiltakozik.”

Nehezen lehetne ezt az estét tényleges beszélgetésnek minősíteni, sokkal inkább figyelemfelkeltő előadásnak Nagy Bandó legújabb könyveiről. Az alkalom arra azért kétségtelenül jó volt, hogy elgondolkoztassa, és a felvetődött kérdések egyéni megválaszolására késztesse a jelenlévőket.

A Győr határain túlról is mind többeket vonzó beszélgetéssorozat a kulturális értékek protestáns értékrendhez való viszonyának a tisztázására hivatott. Galambos Ádám teológushallgató szervezésében eddig Márkus Mihály és Gáncs Péter, Réz András és Fabiny Tamás, Lanczerdorfer Zsuzsa és Jánossa Attila, Hankiss Elemér és Bartha István, valamint Heller Ágnes és Béres Tamás beszélgetésére került sor. A következő alkalom április 21-én lesz, amelyen Mácsai Pál színművész és Donáth László evangélikus lelkész beszélget majd.

Schneller Viola