Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 13 - A hittanérettségi aktuális kérdéseirõl

Evangélikusok

A hittanérettségi aktuális kérdéseirõl

Beszélgetés Sólyom Anikóval

Bár az idei érettségi vizsga még messze van, a gimnáziumok és szakközépiskolák diákjai a különbözõ tárgyakból – köztük hittanból is – már elkezdték a felkészülést a középfokú tanulmányaikat lezáró megmérettetésre. A hittanérettségivel kapcsolatban felkerestük egyházunk katechetikai bizottságának elnökét, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium hittan–német szakos tanárát, Sólyom Anikót.

– Ha én újra maturáló diák lennék, szívesen választanék olyan tananyagot, amelybõl „játszva” teljesíthetném a kijelölt penzumot. Mondhatjuk-e, hogy a hittan is egy a könnyû tárgyak közül?

– Néhány tanuló valóban azért dönt a hittan mellett, mert úgy érzi, itt esetleg kevesebbet kell majd tanulnia. A többség azonban amiatt jelentkezik éppen hittanérettségire, mert komoly egyházi kötõdése van, esetleg hittantanárnak vagy lelkésznek készül, vagyis valóban érdeklõdik a téma iránt. Így nem is keserednek el, amikor a felkészülés során kiderül, hogy nagy fába vágták a fejszéjüket. A hittan ugyanis sok tudományterületet fog át: a tanítás, illetve az érettségi-elõkészítõ során kitérünk többek között az ó- és újszövetségi bibliaismeretre, bevezetéstudományi kérdésekre, tanítunk egyháztörténetet, dogmatikát, etikát, illetve a nyolcosztályos gimnáziumban belefér a tananyagba a világvallások oktatása is. Mindezen tárgykörökbõl szerepelnek kérdések az érettségin.

– Az idén vezetik be a kétszintû érettségit. Ez milyen változásokat jelent a hittan szempontjából?

– A hittan a rendszerváltoztatás után vált hivatalosan akkreditált tan- és érettségi tárggyá. Mind a tételsor összeállítása, mind pedig az értékelés meglehetõsen szubjektív, „tanárfüggõ” volt. Akadt például olyan középiskola, ahol „A tékozló fiú példázata” címû tételnél megelégedtek a történet ismertetésével, máshol viszont ez a téma legfeljebb egy, a példázatokról szóló tétel részleteként szerepelhetett, és a példázat mondanivalójának a kifejtését is elvárta a tanár.

Az új érettségi elõnye, hogy egységesebbé válik a követelményrendszer. A középszintû hittanérettségi szóbeli vizsga; a kérdéseket a vizsgáztató tanár állítja össze, vagyis az a személy, aki korábban hittanra oktatta a tanítványait, majd pedig felkészítette õket az érettségire. Az összeállított tételsor azonban meg kell, hogy feleljen az érettségi vizsgaleírásban szereplõ szempontoknak. Az emelt szintû érettségi – amely mintegy arra volna hivatott, hogy „kiváltsa” az egyetemi felvételit – viszont szóbeli és írásbeli részbõl áll. Ez esetben a teljes feladatsort az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont állítja össze, és az érettségire a minisztérium által kijelölt vizsgabizottság elõtt kerül sor.

– Az Evangélikus Hittudományi Egyetemre való felvételihez emelt szintû hittanérettségire van szükség?

– Az EHE ezt nem igényli, megelégszik az adott egyházi középiskolában tett középszintû hittanérettségivel, melynek természetesen az az elõfeltétele, hogy a felvételizõ az iskolájában korábban hittanórákon vegyen részt. Ha valaki olyan oktatási intézménybõl megy a teológiára, ahol korábban nem oktattak evangélikus hittant, akkor a 2005. tavaszi vizsgaidõszakban lehetõsége lesz a arra, hogy a hittudományi egyetemen gyakorlatilag kihelyezett hittanérettségit tegyen. Így mentesül attól, hogy befogadó iskolát keressen, ott vendéghallgatói jogviszonyt létesítsen, és a négy év anyagából osztályozóvizsgát téve érettségizzen le hittanból.

– A napilapok hasábjain több ízben olvashattunk arról, hogy egyes szakértõk szerint nem a diákok, hanem éppen a tanárok azok, akik nincsenek felkészülve a kétszintû érettségire.

– Sajnos ebben a kijelentésben sok igazság van. A magunk részérõl azonban igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy hittanból az átállás zökkenõmentes legyen. Az érettségi vizsgaleírás 2004 júliusában megjelent az Evangélikus Közlönyben, de természetesen olvasható a Magyar Közlönyben is.

– Ha jól tudom, egyházunk oktatási osztályának is van olyan kezdeményezése, amellyel hatékonyan segíti az érettségiztetõk munkáját.

– Igen, minden tantárgyból neveztek ki úgynevezett tantárgygondozókat. Hittanból például engem jelöltek ki arra, hogy koordináljam az e tárgyat tanító pedagógusok munkáját. Több területen is igyekszem támogatni kollégáimat, például – többek között – segítek nekik abban is, hogy elsajátítsák a szóbeli érettségi újfajta, százalékos értékelési módszerét.

– Milyen szempontból jelent újat ez az említett metódus?

– A szóbeli vizsgán egy-egy diáknak már nem jegyben, hanem százalékban mérjük a teljesítményét, egy, a tanárok által elõre kidolgozott megoldókulcs segítségével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy témával kapcsolatban egy lista van a kezemben, amely pontokba szedve sorolja föl, mi mindenre kell, illetve lehet kitérnie egy diáknak a felelete során. Ezt a listát követve áll össze a tanuló válaszának százalékban mért „értéke”, amelyet késõbb az Oktatási Minisztérium számítógépes programja „alakít át” jeggyé. Az osztályozásnak ez a formája a vizsgáztatótól nagyobb koncentrációt és több figyelmet követel, és az értékelést objektívabbá teszi.

Gazdag Zsuzsanna