Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 15 - Oratio oecumenica

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica

Áldott légy, Urunk, amiért feltámasztottad a halálból egyszülött Fiadat, Jézus Krisztust! Köszönjük, hogy a bűn, a halál és a kísértő feletti győzelmére emlékeztetsz bennünket ezen a vasárnapon is. Diadala megörvendezteti, megbátorítja szívünket, hiszen nem maradtunk egyedül. A keresztények nagy családjának múltja, jelene és jövendője is hirdeti: él az Úr! Ő, mint jó Pásztor hívja, gyűjti, őrzi nyáját, melynek közösségében – megelőző szeretetének köszönhetően – mi is otthonra lelhetünk.

Urunk, Krisztusunk! Dicsőítünk téged, mert Szentlelked, igéd üzenete által újra és újra megerősödünk hitünkben: te vagy a Krisztus. Boldogan vallhatjuk: van Megváltónk, van Szabadítónk.

Jó ismét átélnünk, hogy szelíd hangod megszólít otthoni áhítatunkban s most a gyülekezet közösségében. Szavad hatalmát éljük át, ahogyan oszlik félelmünk, aggodalmaskodásunk, kételkedésünk. Mint jó Pásztor gyógyítod a sebeket, amelyeket mi okoztunk, vagy amelyeket mi kaptunk. Pásztorunkként szenvedtél értünk, hogy vétkes adósságaink terhét magadra vedd. Így újra örömmel halljuk köszöntésedet: „Békesség néktek!”

Bocsásd meg, hogy sokszor hiányzik életünkből a csend, s a veled való beszélgetést is elhanyagoljuk. Nélküled tervezzük a holnapot, nélküled megyünk a magunk által választott úton. Nincs fülünk meghallani világosan érthető, javunkat, életünket munkáló pásztori szavadat. S amikor egyre inkább erőt vesz rajtunk a nyugtalanság, a kétségbeesés, és tehetetlenségünk falaiba ütközünk, későn döbbenünk rá, hogy letévedtünk az útról, melyre elhívtál bennünket. Ó, Urunk, irgalmazz, bocsáss meg nekünk!

Amikor pásztorolásod alatt járjuk rövid vándorutunkat, kérünk, ébreszd fel felelősségünket egymás iránt. Add, hogy a te lelkületeddel tudjunk jelen lenni családunk közösségében. Hassa át életünket a te szeretetednek a melege, jósága. Tudjunk megbocsátó, önzetlen szeretettel fordulni szüleinkhez, gyermekeinkhez, a megfáradt öregekhez, a betegség, a gyász terhét hordozókhoz. Add, hogy néped közösségében mint Krisztusban testvérek munkálkodhassunk együtt.

Kérünk, pásztorold a pásztorokat, az igehirdetőket, az egyházi szolgálattevőket, a tanárokat, a szeretetintézményeinkben szolgáló testvéreinket. Küldj időben segítséget az útjukat tévesztettek és az útkereső fiatalok mellé! Ajándékozd meg igazi, felelős gondolkodással, bölcsességgel a világ vezetőit. Tekints irgalommal hazánkra is. Erősítsd reménységünket, hogy ígéreted rajtunk is beteljesedik, és megtartó kezedben lehet életünk most és földi utunk végén is. Hiszen a teljesség felé, a te színed elé tartunk.

Urunk, kérünk, hallgasd meg könyörgésünket! Ámen.