Kultúrkörök

Kétségek és kísértések közt vergõdõ embert ismerhet meg a nézõ a kiváló német filmrendezõ, Volker Schlöndorff legújabb munkájában. A szakma „nagy öregjének” nevéhez köthetõ többek között a Katharina Blum elvesztett tisztessége (1975), vagy az 1991-es Bádogdob címû alkotás, amelyet Cannes-ban Arany Pálma-díjra, Hollywoodban pedig a legjobb rendezésért járó Oscar-díjra érdemesítettek. 2004-ben forgatott mozija – A kilencedik nap (Der neunte Tag) – megtörtént esetet feldolgozva a hûség és az árulás kérdését boncolgatja. A filmet a hazai filmszínházakban április 7-tõl vetítik.

A történet Jean Bernard luxemburgi pap (1907–1994) életrajzán alapul, akit 1941-ben szállítottak a németországi Dachau koncentrációs táborába, ahonnan 1942. augusztus 5-én szabadult. Az itt eltöltött idõszakkal kapcsolatos emlékeit naplószerûen jegyezte le, ezt késõbb Pfarrerblock 25487 címmel adták ki. Schlöndorff új filmjét – és benne Henri Kremer tiszteletes alakját – erre a kiadványra építve álmodta meg. A mû azonban a valóságos történeti alap mellett is a képzelet, ha tetszik, az alkotói szabadság eredménye és szülötte. Kilenc nap történetét láthatjuk, amelynek elmúltával a fõhõsnek – Henri Kremer abbénak (Ulrich Matthes) – életrõl és halálról, a maga, a barátai, valamint családja sorsáról kell döntenie.

Aki egy – ha egyáltalán lehet ilyet mondani – „szokványos” második világháborús sztorira számít, annak csalódnia kell. Az alkotás lényegét egy kettõs „szellemi párbaj” adja. Egyfelõl a pap és a náci Gebhardt hadnagy (August Diehl) „küzdelme”, azaz naponkénti beszélgetései egymással, másrészt pedig a katolikus egyház szolgájának harca önmagával és Istennel.

A rendezõ drámai jelenetekkel, erõteljes színekkel és hatásos képi megoldásokkal érzékelteti a koncentrációs táborban szinte „természetesnek számító” kegyetlenséget, hozzásegítve a nézõt ahhoz, hogy jobban megértse és átérezze a fõhõs helyzetét. Kremert ebbõl a földi pokolból kilenc nap „eltávozásra” küldik. Csak késõbb, Luxemburgban, a Gestapo fõhadiszállásán derül ki: végleges szabadságának az az ára, hogy el kell árulnia egyházát, hitét, családját és társait. Azt a feladatot szánták neki, hogy a luxemburgi katolikus egyház püspökét rábírja a nemzetiszocializmus támogatására.

A film végkifejletét, vagyis azt, hogy miként dönt Henri Kremer abbé, természetesen nem árulhatjuk el. Azt viszont el lehet mondani, hogy még olyan filmek, mint a Schindler listája, A zongorista vagy – hogy a legközelebbi hazai példát említsük – a Sorstalanság után is lehet igényes, mûvészi módon újat mondani a holokausztról, az emberi megalázottságról, kiszolgáltatottságról, jó és rossz döntésekrõl.

A kilencedik nap (Der neunte Tag). Rendezõ: Volker Schlöndorff; forgatókönyv: Eberhard Görner, Andreas Pflüger; operatõr: Thomas Erhart; zene: Alfred Schnitke. A német nyelvû, magyar felirattal ellátott film játékideje 98 perc. Magyarországon forgalmazza a Best Classics. Bõvebb információk az interneten a www.derneuntetag.de honlapon olvashatók.

– gazdag –