Egyházunk egy-két hete
Testvérek közé…
Veress István a budavári gyülekezet tagjaként indult el az evangélikus lelkészi pályán. Első szolgálati helye, Mezőlak után az Úristen Kővágóörsre vezette őt családjával együtt. Ahogyan ő fogalmazott: idegenként érkezett ide, de testvérek közé. Az itt eltöltött négy esztendő örömei és megpróbáltatásai, vidám percei és fájó könnyei igazi szeretetközösséget alakítottak ki a lelkész és a gyülekezet között. A püspöki igehirdetés egyik alapigazságát ugyanúgy megtapasztalhatták („A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el”), mint a frissen beiktatott lelkész által kiválasztott 121. zsoltár első két versének üzenetét: „Tekintetem a hegyekre emelem… Segítségem az Úrtól jön…” Az istentisztelet végén, az ünnepi közgyűlés során felolvasták a kerület püspökének, Ittzés Jánosnak a köszöntését, aki a – korábban előjegyzett – szentgotthárdi parókiaszentelés miatt nem lehetett jelen.
A kővágóörsi gyülekezet, amelyben két későbbi püspök – Kis János és Gyurátz Ferenc – is szolgált, az 1800-as évek közepétől a környék egyik szellemi központja lett algimnáziumával, majd gyülekezeti iskolájával. Az államosítás során elvett, de a kártalanításkor visszakapott épületet főleg pályázati pénzekből újították fel. A lelkészlakásnak is helyet adó volt algimnáziumi épület és sátorozásra is alkalmas udvara – sokévi szünet után – ismét várja nyaranta a fiatalokat és a töltekezésre vágyókat.
Boda Zsuzsa
Regionális hozzárendelés: K?vágóörs–Révfülöp–Kapolcsi (Sion) Evangélikus Egyházközség