A hét témája

Mit tudunk arról a száz éve született költőről, aki a „nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám” dacosságától a „fogadj fiadnak, Istenem” fohászáig jutott el? Miként történhetett, hogy ő „a görögkeleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot”? Mennyiben határozta meg istenkeresését az apa korai elvesztése, majd a marxizmus, illetve az abból való kiábrándulás? Segítséget talált-e a freudizmusban és a pszichoanalízisben? Lehet-e, szabad-e Istennel szinte komázni, ahogy ő írja: „Ha rikkancs volna mesterséged, / segítnék kiabálni néked”? Ott ténfereghet-e Isten a golyózó gyerekek között? Mennyiben határozták meg a költő világképét bibliai olvasmányok? Miként hatottak rá apokrif elbeszélések és haszid legendák? Milyen körülmények között vett részt az evangélikus egyháznak azon a pályázatán, amelynek keretében az Erős vár a mi Istenünket magyarra fordította? Melyik szövegváltozat a helyes: „Ó, boldog az, kinek van istene”, vagy pedig „boldog hazug, kinek van istene”? Milyen jelentősége van annak, hogy az istenes és a Flóra-versek együtt szerepelnek? Hogyan keresgél istenhulladékot, istendarabkákat a lompos és lucskos kutya? Mennyiben volt a költő szenvedő szent? Miként hatott rá a bűntudat? Mi a Semmi? Miért maradt töredékben az az 1937 októberében írt vers, amely így kezdődik: „Az Isten itt állt a hátam mögött / s én megkerültem érte a világot”? Miképpen lehet egyaránt szüksége, hogy vallja és tagadja az Istent?

Egyebek mellett ezek a kérdések hangzanak el a Duna Tv Isten kezében című sorozatműsorának József Attila istenes verseit bemutató adásában. A válaszokat Galkó Balázs színművész, Gyurkovics Tibor író, Jelenits István piarista szerzetes tanár, Kovács Imre evangélikus lelkész és Tverdota György irodalomtörténész, esztéta próbálja megadni. A műsor április 16-án, szombaton 12.10-kor kezdődik.

Ugyanez a téma kerül az Evangélikus Hittudományi Egyetem idei Dies Academicusának fókuszába április 21-én, csütörtökön a 9 és 13 óra közötti előadás-sorozatban, amelyben a fenti előadók mellett Beney Zsuzsa költő és Udvaros Béla színházi rendező fejti ki gondolatait József Attila istenes verseiről.

Szeretettel hívjuk fel olvasóink figyelmét erre a két ünnepi programra. A hétköznapok estéjén pedig érdemes lehet otthon, csöndben lapozgatni a száz éve született költő verseskötetét.

-y -s