Gyermekvár

Közkívánatra két hete újra elindult lapunkban a gyermekrovat Gyermekvár néven. Füller Tímea segítségével megismerkedhettetek Jónával, a képzeletbeli kisfiúval, aki a kapernaumi százados házában lakik; édesanyjával, akit mindenki csak Eszter mamának hív, és Simonnal, Jóna kis barátjával. Ők ketten sok csodát látnak Jézus földi életéből, amelyeket el is mesélnek nektek. Minden történet végén egy-egy rejtvényt oldhattok meg. A helyes megfejtést minden alkalommal küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A hetedik rész után sorsolást tartunk, amelyen három szerencsés megfejtő értékes könyv- és játékcsomagot nyer. Aki minden alkalommal beküldi a helyes megfejtést, annak a neve hétszer kerül a kalapba, így nagyobb esélye van arra, hogy nyerjen.

Másnap reggel hétágra süt a nap, és a konyha felől csodálatos illatokat hoz a friss szél. Hamarosan megérkezik Jóna barátja, Simon is, és a két csibész eltűnik a kertben. Eszter mama hiába szólongatja őket, hogy jöjjenek segíteni vizet hordani, sehol senki. Csak Klaudiusz úrfi szavára kerül elő a két dologkerülő.

– Jóna, fontos dolgot szeretnék rád bízni – kezdi a fiatalember komolyan, de a szája szöglete mosolyra húzódik, mint mindig, ha a kisfiúra néz. „Kedveli a fiamat” – gondolja magában Eszter mama, és későbbre halasztja az előbbi bújócska miatti szidást.

– Apám a múltkor elfelejtett pénzt vinni magával, és adós maradt a vámnál. Te már nagy és ügyes fiú vagy. Menj el szépen a vámszedő Mátéhoz, és add át neki ezt az erszényt. Benne van a tartozás. Pontosan annyi, amennyi jár. Ha vitatkozna az a semmirekellő, mondd meg neki, hogy apámnál reklamáljon.

Eszter mama csodálkozva veszi észre, hogy Klaudiusznak beszéd közben szinte szikrákat hány a szeme. Jaj, ha még ezt a szelíd embert is így ki tudja hozni a sodrából ez a Máté! Bizony, szégyellhetné magát! Eszter mama megigazítja Jóna ruháját. Hihetetlen, hogy milyen rendetlenül áll ezen a gyereken minden ruha. Aztán végignéz Simonon. Hm, hm, az övé se különb, sőt, el is szakadt egy picit. Fára mászott ez a két csibész, semmi kétség. Gyorsan megvarrja az ágtépte részt, aztán még inti a gyerekeket, hogy nagyon figyeljenek ám az úton. A fiúk vidáman bólogatnak, tán oda se figyelnek, mennének már inkább, szeretik az efféle lóti-futi feladatokat.

Máté, a vámszedő asztala előtt hosszú sor szokott állni, de most sehol senki. Vajon merre keressék?

– Menjünk a házához, talán beteg – tanácsolja a kis Simon.

Nincs is messze Máté háza – bár inkább nevezhetnénk palotának –, melyet az emberektől összecsalt temérdek pénzből épített a vámszedő. Odafelé menet a fiúk azon tanakodnak, hogyan tudnak majd Máté bácsival beszélni, ugyanis egyikük se merne bemenni a házba. Kitalálják ezért, hogy majd kiabálnak az ajtóból. Ám amikor odaérnek, döbbenten állnak meg a küszöbön, mert Máténál vendégek vannak. Nem is akárki: Jézus és a barátai. Közöttük van Simon apukája is. Most akkor be szabad menni, vagy sem? A fiúk tanácstalanul néznek egymásra.

– Máté bácsi, Máté bácsi! – kiált be Jóna. – Ezt az erszényt a gazdám, Júliusz százados úr küldi. A múltkor adós maradt a vámnál. Azt üzeni, hogy pontosan annyi van benne, amennyi jár.

A rossz hírű vámszedő arcán furcsa mosoly fut át. Látszik rajta, hogy zavarban van. Közelebb lép, kicsit oldalra billenti a fejét, aztán megvakargatja a szakállát, és csak áll ott lehajtott fejjel, tétován. Nem kap mohón a pénzes zacskó után, ahogy szokott. Ki tudja, mi járhat a fejében. Végül csöndesen így szól:

– Vigyétek vissza ezt a pénzt, fiúk! Sőt egy aranypénzt még adok is mellé, mert a múltkor csúnyán becsaptam a gazdátokat. Pedig rendes ember, nem érdemelte meg. Nézzétek, ez még itt az övé. Menjetek békével, és mondjátok meg neki, hogy a régi Máté nincs többé – mostantól új életet kezdek, mert találkoztam Jézussal.

A szobán halk, döbbent morajlás fut át, a fiúk zavartan szorongatják az erszényt. Jóna megvakarja a fejét. Meglepi, hogy Máté bácsi ilyen furcsán viselkedik. Aztán ránéz a mosolygó Jézusra, majd megfogja Simon karját, és vidáman hazaszaladnak, hogy elújságolják az újabb csodát.

1. Számold meg, hogy hány aranypénzzel tartozott a vámszedőnek Júliusz százados! Ha a kérdőjelek helyére téve, kiderül, hogy pontosan hol olvasható ez a történet a Bibliában.

Máté evangéliuma, ??? fejezet, 9. vers