Élő víz

Istentisztelet. A gyülekezet éppen befejezte az éneklést. Az imádság következik. Az első padban ül egy nagymama, ölében unokája. Ima közben észreveszi: kis unokája vizsgálódva nézi arcát, hogy a nagymama tényleg behunyja-e a szemét. – Álljunk meg az aprónak tűnő epizód mellett. Bizony van jelentősége ima közben a csukott szemnek. Jó belegondolni abba, hogy ez nem felesleges külsőség vagy üres szokás. A csukott szem fejezi ki azt, hogy keresem a kapcsolatot Isten láthatatlan világával. Másrészt azt is jelzi, hogy próbálom elfelejteni a mulandó, testi, anyagi dolgokat. Most minden mellékes. Istent keresem, hozzá szólok, és várom az ő válaszát. Sajnos sokan egyáltalán nem imádkoznak, de aki igen, sokszor az sem hunyja le a szemét ima közben…

Maga a vasárnap arra való, hogy legalább egy nap legyen a héten, amikor Istent keressük, amikor arra a másik életre készülünk, amelyet Jézus ígért. Luther szerint a vasárnap emlékeztet arra, hogy a hazánk a menny. Emlékeztet arra, hogy nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük.

A tanítványok egy ízben arra kérték Jézust: „Uram, taníts minket imádkozni…” (Lk 11,1) Ma, az imádság vasárnapján vessük fel így a kérdést: mi tudunk-e helyesen imádkozni? Az imádságnak is vannak alapszabályai. Imádságunk főleg kérésekből áll; ez nem is baj. Jézus is arra biztat: „Kérjetek, és adatik nektek…” (Mt 7,7) De tudunk-e jól kérni? Ismerjük-e már a kérő ima legfőbb szabályát?

Luther azt mondja: „Ideigvaló testi javakért is könyöröghetünk, de teljesen Istenre kell hagynunk, hogy megadja-e azokat, vagy sem. (…) Sokszor például arra van szükségünk, hogy Isten rajtunk hagyja a keresztet vagy a szenvedést. S mivel egyedül ő tudja, hogy mi szükséges, és mi válik javunkra – akaratát a miénk elé kell helyeznünk, és béketűrésben mutatni meg engedelmességünket.” Vagyis erőszakoskodással, énünk zsarnoki követelőzésével Istennél nem érhetünk el semmit. Így csak elveszíthetjük az Atya és a gyermek közötti feltétlen bizalmat. Routsalainen, a finn parasztpróféta ezt írta Bibliájába: „Az ima sem segít, ha azzal mi Istentől ki akarunk csikarni valamit.”

Mikor azonban bűnismeretért, bűnbocsánatért, új életért és üdvösségünkért imádkozunk, akkor nem kell hozzátennünk, hogy „legyen meg a te akaratod” (Mt 6,10), mert tudjuk, hogy Isten akarata az, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére.

Nem arra van szükség, hogy ma, Rogate vasárnapján „elmélkedjünk” az imádkozásról, hanem hogy elkezdjük a naponkénti, rendszeres imádkozást. Testi élet nincs lélegzet nélkül, Istennel való kapcsolat nincs imádkozás nélkül! Ezt vegyük nagyon komolyan!

Gáncs Aladár