Egyházunk egy-két hete
Vizsga – emlékezéssel
Kiss János szerény ember volt, nem szerette, ha ünnepelték. Azt tartotta, hogy munkájáról csak a „gyümölcsei alapján” lehet beszélni. Az igazgatótanács döntése alapján ezért előzte meg az emlékünnepélyt a téli kántorképző tanfolyam vizsgája, amelyen nyolcan adtak számot a tanultakról. Két-két tanuló segédkántori, illetve kántori bizonyítványt szerzett, négyen pedig kántori oklevelet kaptak. (A vizsgabizottság elnöke Trajtler Gábor, két tagja Sulyok Imre és Bálint József volt.)
Kiemelkedően szép játékáért, rutinos koráljátékáért, magabiztosságáért Halasi Dianát, Molnár Lillát és Iker Borbálát a bizottság külön dicséretben részesítette.
A kántorképzés atyjára Gáncs Péter püspök a 40. zsoltárral emlékezett: „Megdöbbentő az a történelmi párhuzam, amely a zsoltáros Dávid korát és a Kiss János által megélt évtizedeket jellemzi” – mondta. „Amikor úgy tűnt, hogy a sár és az iszap feltartóztathatatlanul eláraszt mindent, akkor Kiss Jánosnak megadta az Isten, hogy ne sodródjon el, hogy meg tudjon állni. Amikor egyházvezetők és lelkészek »behúzták a féket«, ő akkor is ment előre, ameddig lehetett. Volt, aki vezette és bölccsé tette őt” – fejtette ki. A Déli Egyházkerület püspöke személyes vallomással zárta gondolatait: „Kiss János azt hirdette, hogy az egyház él és fiatal. Számomra János bácsi is ezt a fiatalos, életerős egyházat testesítette meg. Hiszem, hogy ő Isten eszköze volt abban, hogy lelkészi pályára indultam.”
A visszaemlékezést Bálint József karnagy folytatta, aki hosszú időn át együtt dolgozott Kiss Jánossal. A rendelkezésére álló dokumentumok, levelek, vendégkönyvbejegyzések, anekdotává vált történetek és a személyes élmények felelevenítésével egy rendkívül nagy munkabírású, kiváló pedagógiai érzékű, az emberi érzésekre figyelő, segítőkész, egész életét Isten vezetésére bízó személyiséget mutatott be a jelenlévőknek.
Az emlékünnepély Kiss János emléktáblájának felavatásával fejeződött be. Az ünnepségen – Balás István karnagy vezetésével – a Mandák kórus adott elő egyházzenei műveket, végül az intézet igazgatója, Bence Gábor mondott köszönetet családtagoknak, barátoknak, munkatársaknak az együttlétért, és adott hálát Istennek is azért, hogy Kiss János életműve ma is jó gyümölcsöket terem.
Tóthné dr. Gallyas Katalin