Keresztény szemmel

Keresztény hitünk legrövidebb foglalata az Apostoli hitvallás. Egy neves német teológus így próbálta röviden összefoglalni a három hitágazat tartalmát: Az első hitágazat a látható és láthatatlan, mennyei világot teremtő, róla gondot viselő Atya Istenről, a mi Atyánkról szól: a fölöttünk lévő Istenről. A második hitágazat az örökkévaló Istennek az időleges testbe öltözését adja hírül Jézus Krisztusban, aki kétezer évvel ezelőtt kereszthalálával és feltámadásával a bűnbe esett embervilágot megszabadította földi világunk két nagy megrontójától, a bűntől és a "hármas haláltól" (a lelki, a testi és az örök haláltól): Isten volt közöttünk. A harmadik hitágazat viszont a Szentlélek Isten eljöveteléről szól, aki véghez is viszi megromlott földi világunkban, szívünkben és életünkben Jézus Krisztus megváltó megszabadítását: e hitágazat a bennünk munkálkodó Istenről vall.

Mi, keresztények az első pünkösd óta minden egyházi esztendőben végigjárjuk lélekben ezt az utat: a teremtéstől és a bűnbeeséstől Jézus Krisztus megváltó és halált legyőző feltámadásán át a Szentlélek pünkösdi kiáradásáig, földi világunkba való eljöveteléig. Ezért pünkösd a Szentlélek ünnepe, amikor Krisztus Lelkének eljöveteléért, a bűnből-halálból megszabadító láthatatlan munkálkodásáért adunk hálát a Szentháromság Istennek.

Sok igazság van abban az egyháztörténet során nemegyszer elhangzott kijelentésben, hogy a kétezer éves kereszténység - benne a reformáció egyházai is - viszonylag keveset foglalkozott a harmadik hitágazat tartalmával, a Szentlélek Isten személyével és bűnbe esett, megromlott földi világunkban tapasztalható munkálkodásával. Ez magyarázza azt is, hogy az évszázadok során annyi szektás, téves tanítás támadt Krisztus egyházára, és támad ma is a teljes Szentírás követőire, éppen ezen a területen.

Pedig a Szentlélekről szóló igék a Szentírás lényeges és kikerülhetetlen részei. Az Ószövetség is sokkal gazdagabb az Isten Lelkéről szóló igehelyekben, mint gondolnánk. Már a Szentírás legelső mondatai szerint "Isten Lelke lebegett a vizek fölött" (1Móz 1,2). Isten Lelke munkálkodott a választott nép, Izrael története során az ősatyákban, a bírákban, Izrael nagy királyaiban, de kiváltképpen Izrael prófétáiban. Hatalmas pünkösdi igehirdetésében maga Péter apostol is az ószövetségi Jóel próféta beteljesült ígéretére hivatkozik, amely az Isten Lelkének eljöveteléről és minden halandóra való kiáradásáról szól (ApCsel 2,16-18; vö. Jóel 3,1-5).

Az Újszövetségben pedig az evangéliumoktól az apostoli leveleken át a Jelenések könyvéig mindenütt találkozunk a Szentlélek Isten személyével és újjáteremtő-megszentelő munkálkodásával. A Szentlélek Isten eljövetele, a pünkösd csodája Jézus Krisztus ígérete tanítványainak a mennybemenetele előtt: "Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam" (Jn 15,26; vö. Jn 14,26). A Szentlélek az, aki a mennyei Atya felé fordítja és a Fiú Istenre irányítja a szívünket-életünket. Már csak ezért sem lehet azonos velük! A Szentlélek Isten az, aki által Istent, a mennyei Atyát a "mi Atyánknak" szólíthatjuk (Róm 8,15), Jézus Krisztust pedig "Urunknak" nevezhetjük (1Kor 12,3).

Felsorolhatatlanul gazdag a Szentírás mindkét része a Szentlélek Isten munkálkodásáról szóló bibliai igékben is.

Az evangéliumok és az apostoli levelek szerint először is a Szentlélek Úristen láthatatlan munkájának gyümölcse a szívünkben megszülető bűnbánat és a hit: visszatérésünk az Isten elleni lázadás és a bűnös önzés végzetes útjáról Istenhez. Az a csodálatos fordulat, amellyel az Istentől elfordult, ezért énközpontú és szeretet nélküli szívünket visszavezeti mennyei Atyjához és a másik emberhez is a szeretetben. A golgotai kereszthalál igazi értelmét - Isten megbocsátó szeretetét - a Szentlélek Isten belső tanúságtétele tárja föl előttünk.

A bűn és a halál rabságában vergődő emberi életet Istenhez visszavezető, döntő nagy változásban a Szentlélek Isten "kegyelmi eszközei" közül egyénenként mások és mások működhetnek. Ilyen életújító "kegyelmi eszköz" mindenekelőtt Isten írott és hirdetett, kinyilatkoztatott igéje. Van, akit először egy igehirdetés állít meg a végzetes, bűnös úton. Van, akit egy olvasott bibliai ige "üt szíven". Ilyen csodálatos "kegyelmi eszköz" lehet a keresztségünk is, Isten elénk jövő, megelőző szeretetének a tanúja. Vagy az Úr szent vacsorája, valóságos teste és értünk kiontott vére lesz a szeretet közösségévé Urunkkal és egymással.

Ezek mellett a külső, látható és egymással is közösséget teremtő "kegyelmi eszközök" mellett azonban ne feledkezzünk meg a Szentlélek Isten csodálatos, láthatatlan munkálkodásának egy másik, belső kegyelmi eszközéről sem: az imádságról. Mindenekelőtt az Úrtól tanult imádságról, amelynek kérései arra figyelmeztetnek, hogy földi életünk során mik az Istentől kapott legfontosabb ajándékok.

Pünkösdhöz érkeztünk el egy újabb, befejezéséhez közeledő egyházi év nagy ünnepeinek sorában. Hálát adunk-e érte Istennek egy útját tévesztett, hitben és szeretetben szegény, boldogtalan világban? Pünkösd van a templomainkban. Zeng az énekszó: "Jövel, Szentlélek Úristen!" De pünkösd van-e a szívünkben és a személyes életünkben is? Legyen ez a legfontosabb kérdésünk ezen az ünnepen Isten színe előtt! "Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban." (Róm 6,23)

Dr. Nagy Gyula