Élő víz

Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek Ura. (Zak 4,6)

Pünkösd ünnepének hetében az Útmutató reggeli igéi a Szentlélek kiáradásának örömhíréről és az egyház megalakulásáról adnak helyszíni tudósításokat. Hogyan hozta létre Isten az ő anyaszentegyházát? A kérdésre heti igénk adja meg a választ. Pünkösd napján "szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által" (Róm 5,5). Mi hiszünk a Szentlélekben, az Úrban, "aki az Atyától és a Fiútól jön, akit az Atyával és a Fiúval együtt imádunk és dicsőítünk, aki a próféták által szólt" (Niceai hitvallás). Jézus előre ezt mondta el róla: "A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre..." (Jn 14,26) Amikor pedig eljött a pünkösd napja szélroham és lángnyelvek kíséretében, "mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni". Péter pünkösdi beszéde volt az első missziói igehirdetés a zsidók között, s ő Jóel próféciájának a beteljesülését hirdette: "...kitöltök Lelkemből minden halandóra..." (ApCsel 2,4.17) Luther azt vallja, hogy "Krisztus egyszer, az első pünkösdkor láthatóan adta tanítványainak a Szentlelket; ma azonban s a világ végezetéig rejtetten és láthatatlanul; ezért aztán az emberi ész nem is hiszi el, hogy Krisztus a Lélek ajándékaiban részelteti övéit". Pünkösd ünnepének második napján Péter vallástétele erősíthet bennünket: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." (Mt 16,16) A Messiás és Felkent az ő földi egyházát kősziklára építi. A kegyelmi ajándékok sokfélesége ma is "mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele" (1Kor 12,7) a helyi gyülekezetben. Ezek megszületéséről ilyen tudósításokat olvashatunk ezen a héten: a jeruzsálemi gyülekezetben "amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét" (ApCsel 4,31). Fülöp Samáriában hirdette Krisztust. Péter és János is eljöttek, s "rájuk tették a kezüket, és részesültek a Szentlélek ajándékában" (ApCsel 8,17). Amikor Péter beszámolt az apostoloknak a három ízben látott látomásáról, illetve a hangról - "Amit az Isten megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak"- és a cézáreai Lélek adományáról, ők "megnyugodtak, dicsőítették Istent, és így szóltak: >>Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten a megtérést az életre.<<" (ApCsel 11,9.18) Barnabás és Saul egy teljes esztendeig együtt dolgozott a gyülekezetben, és idővel nagy sokaság csatlakozott az Úrhoz. "A tanítványokat pedig Antiókhiában nevezték először keresztyéneknek." (ApCsel 11,26) Pál Korinthusban teljesen az ige hirdetésének szentelte magát, s a pogányok között másfél évig tanította Isten igéjét, mert "az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: >>Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok<<..." (ApCsel 18,9) Az Úrnak a te lakóhelyeden is sok népe van, ezért így kérd őt: "Mi Urunk, édes Atyánk, / Add nekünk Szentlelkedet, / Szent Fiadért..." (EÉ 233,1)

Garai András