Kultúrkörök

Mintha egy láthatatlan, ám annál masszívabb fal húzódna a megélt, gyakorolt keresztény hit és a vállalatvezetés, a menedzsment, a közélet, a társadalmi élet között. Hit és vállalatvezetés: egymást kizáró fogalmak lennének? Vagy csak szokatlan, idegen e párosítás? Egyáltalán "megfér együtt a nap alatt" a menedzsment és a hit? Mindkét fél részéről tapasztalható bizonyos ellenérzés, gyanakvás, tartózkodás a másik világa iránt... A tényről, hogy hála Istennek, vannak, akik e fal lebontásán munkálkodnak (s nemcsak külföldön, hanem hazánkban is, méghozzá szép számmal), meggyőződhettünk a Menedzsment, ha számít a hit - Keresztény társadalmi elvek a modern korban című könyv sajtóbemutatóján. A kötet - a fordításban és a kiadásban is jelentős szerepet játszó Altern-csoport közreműködésével - a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg.

A Budapesti Corvinus Egyetem (a volt Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem) dísztermében sajtóbemutató keretében nyújtották át a média képviselőinek a végre magyar fordításban is megjelent, hiánypótló kötetet május 10-én délután. A könyv szerzői a teológiát és a vállalatvezetést egyaránt tudományos szinten ismerő és művelő Helen J. Alford O. P. angliai Domonkos-rendi nővér, aki Rómában a Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) Társadalomtudományi Karának dékánja, valamint az amerikai Michael J. Naughton, a minnesotai Szent Tamás Egyetem tanára. Ők ketten a napjaink közgazdasági gondolkodásában forradalmian újnak számító, keresztény szemléletrendszert mutatnak fel munkájukban követendő példaként a vállalatvezetők, a munkavállalók, egyszóval: a gazdasági élet szereplői számára.

A szerzők egyebek mellett arra a kérdésre keresik a választ, hogy létezik-e keresztény munkahelyi spiritualitás. Az alábbi megállapítás egyértelmű felelettel szolgál: "A kulturális sokféleség korszakában a keresztények pontosan úgy tehetik az üzleti világot még változatosabbá, ha nyíltan vállalt keresztény hitüket beleviszik a munkájukba."

Tóth Gergely közgazdász, a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület ügyvezető igazgatója a szervezők nevében elmondta: gyakran éri az a vád az egyházakat, hogy "túl sok mindenbe beleszólnak", és sokan felteszik a kérdést: miért nem maradnak meg az egyházak a templomok falai között? Nos, mivel az egyházaknak van társadalmi tanításuk, amelyet kötelesek megosztani minden hívő és nem hívő, jó szándékú emberrel, természetesen van mondanivalójuk a gazdasági élet területén is.

Alford nővér a kötet céljáról szólva elmondta: az üzleti etikát és a szaktudást kívánták összekötni a görög és keresztény klasszikusokra alapozott, az evangéliumi értékek szellemében írt munkájukban. Vallják: a gazdaság van az emberért, s nem az ember a gazdaságért. A közjó szolgálata magasabb rendű, mint az individualista, önzésen alapuló gazdálkodás.

Naughton professzor szavai szerint az Egyesült Államok népe egyrészt nagyon vallásos, másrészt gazdaságilag igen sikeres. A kettő között azért feszül ellentmondás, mert sok cégvezető esetében megfigyelhető, hogy elméletileg hívő, ám gyakorlatilag ateista! "Kettős személyiséggel" azonban nem élhet Isten országának polgára. A Szentírás sem enged meg semmilyen kompromisszumot. A társadalom vélekedése mégis afelé tendál, hogy a hit addig van rendben, amíg magánügyként kezelik. E kötet azt vállalta fel, hogy kimondja, mit tanít az egyház az üzleti élettel kapcsolatban - hangsúlyozta a szerző. Harmonizálni és integrálni kívánja az üzleti világot azzal az egyetemes hívással, amely Istentől minden ember felé hangzik.

Baritz Sarolta Laura O. P. Domonkos-rendi nővér, a könyv egyik szerkesztője és a téma magyarországi vonatkozásainak jó ismerője (a rendbe való belépése előtt közgazdászként dolgozott, például a Pepsi-Cola magyar irodájának vezetője volt) rámutatott: a hívő ember nagyon is érzi, hogy miként lehet emberközpontúan gazdálkodni.

Hazánkban is hatalmas a szakadék a hit, az egyházak és a gazdasági élet szereplői között. Az egyik fél idegenül, gyanakodva szemléli a fellendülő vállalkozásokat, a profitorientált vállalatbirodalmak uralmát, a másik pedig címkéket ragaszt az egyházra: "elítélendő, tudománytalan, babonás". Tegyük fel hát a kérdést: a gyakorlatban is helytálló-e a spiritualitás és az üzlet összekapcsolásának elmélete? A kötet evvel kapcsolatban is ad példákat, bemutat esettanulmányokat, de említhetnénk a hazai keresztény gazdálkodók, vállalkozók sorát is. (Lásd még a keresztény közgazdászok által alapított Altern-csoport folyóiratát, a Kovászt.)

Végezetül álljon itt a könyv utószavának zárómondata: "Bárcsak mindnyájan úgy dolgoznánk az új ezredév kezdetén, hogy számít a hitünk!"

Kőháti Dorottya