Egyházunk egy-két hete

Manapság kevés gyülekezet mondhatja el magáról, hogy "kinőtte" templomát, és ezért még egy istenházát épít magának a már meglévő mellé. A rákospalotai evangélikus gyülekezetben egykor ez történt. Az egyházközség tagjai május 21-én azonban nemcsak a másfél évszázada álló - elsőként épült - templomukért, hanem most felszentelt szeretetotthonukért is hálát adhattak Istennek.

"A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövőnek" - Vörösmarty Mihály gondolatai valósággá váltak a nyáriasan meleg májusi délutánon a rákospalotai kistemplomban. Amikor felhangzott az Erős vár a mi Istenünk, a 254. ének jól ismert dallama, elsőként öt, helyi népviseletbe öltözött lány lépett be a templom kapuján. Őket követték a rákospalotai evangélikus közösség presbiterei, illetve az ünnepre idelátogató lelkészek. Az igeszolgálatot, valamint a szentelést végző püspököt, Gáncs Pétert a helyi lelkipásztor, Bátovszky Gábor kísérte.

Az ünnepi istentiszteleten a Déli Egyházkerület lelkészi vezetője a rómaiakhoz írt levelet idézve - "Senki sem szégyenül meg, aki őbenne hisz" (10,11) - hirdette Isten igéjét. Az ünnepi alkalomra szóló meghívón olvasható igevers alapján tartott prédikációjában a püspök betekintést nyújtott a gyülekezet történetébe, két időszakot emelve ki. Az egyik 1845, amikor az egyházközség templom építését határozta el, a másik 1989-90, a rendszerváltoztatás időszaka. Ekkor döntöttek a szeretetotthon építéséről.

A templomot 1855. április 1-jén kezdték építeni. A munkát még ugyanabban az évben be is fejezték, november 8-án Esztergályi Mihály főesperes már fel is szentelte a hajlékot. A gyülekezet később is építkezett, a nagytemplom 1941, az új parókia 1993 óta áll. A közösségnek volt iskolája is; az egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezésekor pénzt kért - és kapott is - érte a gyülekezet. Ez az összeg képezhette az alapot egy álom megvalósításához, a szeretetotthon építéséhez.

"A magyar társadalom korképe és egyben kórképe is, hogy iskola helyett most idősotthon szentelésére gyűltünk össze" - mondotta Gáncs Péter, majd így folytatta: "Emlékeztet ez arra, hogy társadalmunkban egyre kevesebb gyermek születik, és egyre több idős honfitársunk van. Más megközelítésben ezen intézmény működtetése azt is jelzi, hogy az emberek egyre fogékonyabbak a szeretet cselekedeteire. Azzal a reménységgel tekintek a szeretetotthon szolgálata elé, hogy itt Jézus lesz az úr és a gazda."

A közgyűléssel folytatódó istentiszteleten Csizmadia Pál volt felügyelő a gyülekezet, ifj. Dudás Lajos pedig a szeretetotthon építésének történetét ismertette. Az utóbbi egyebek mellett szólt arról, hogy a szeretetotthon építését Bolla Árpád lelkészi szolgálata idején, 1992-ben határozták el. A kárpótlás összegét (tizenkétmillió forintot) 1993-ban kapták meg, és úgy döntöttek, hogy - a régi lelkészlakás átalakításával - szeretetotthon építésére fordítják. E célból 1994-ben hozták létre a Rákospalotai Szeretetotthon Alapítványt, amely 1999-ben közhasznú minősítést kapott. Az intézmény terveit Pintér Győző akkori egyházmegyei felügyelő készítette.

Abban, hogy egyházunk új diakóniai intézménnyel gazdagodhatott, nagy részük van az adományoknak. A tizennégy lakószobából álló, huszonhat fő emelt szintű gondozására alkalmas épület létrejöttét a Magyarországi Evangélikus Egyház 24 millió, az egyházközség tagjai 2,6 millió, a XV. kerületi önkormányzat 1,6 millió forinttal, a rákospalotaiak finn és osztrák testvérgyülekezetei pedig hétszázezer forinttal támogatták.

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Rákospalotai Evangélikus Egyházközség