Egyházunk egy-két hete

Az ügynökkérdéssel foglalkozó tényfeltáró bizottság létrehozása. Alternatív istentisztelet és a stóla viselésének lehetősége. - Egy-egy téma az Országos Közgyűlés (OK) évente egyszer kötelezően összehívott rendes üléséről. Egyházunk legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb önkormányzati képviseleti testülete - mely a Magyarországi Evangélikus Egyház lelki, szellemi és anyagi életét szabályozza - május 20-án a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának budapesti székházában ült össze.

Az "emberi kérdések" tárgyalása előtt - a tervezett napirendnek megfelelően - Ittzés János püspök áhítatán keresztül Isten szavára figyeltek a grémium tagjai. Az Efezusi levél versei (1,3-14) alapján tartott áhítatában a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetője az Úr "tervszerű", üdvösségünket szolgáló szeretetéről beszélt. "Isten el akarja takarítani a bűnt, hogy a bűnbocsánattal felszabaduljunk a vele való találkozásra. Korunkban - emelte ki - nem szeretjük nevén nevezni a bűnt, holott az új kezdetet lehetővé tévő bűnbocsánat e nélkül nem lehetséges."

Elnök-püspöki és országos felügyelői beszámoló

A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan elsőként most is D. Szebik Imre, valamint dr. Frenkl Róbert jelentése hangzott el. Az elnök-püspök egyebek mellett arról szólt, hogy a magyarság lélekszámának csökkenése természetesen azt is jelenti, hogy az evangélikus gyülekezetek száma ugyancsak kevesbedik. Növekedés ott tapasztalható - mondotta -, ahol a lelkész és munkatársai missziói lelkülettel szolgálnak a felekezethez nem kötődők között. Nem szabad azonban csak a magunk egyházközségének gyarapodását szem előtt tartani - hangsúlyozta a püspök -, hanem figyelnünk kell a többi evangélikus közösségre is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az erősebbnek anyagilag támogatnia kell a gyengébbet. A jövőre vonatkozó további tervek között a püspök azt is megemlítette, hogy szükség van az egyházszervezet egyszerűsítésére.

Az országos felügyelő úgy látta, hogy a jelen ciklusban működő zsinatnak és bizottságainak a jóvoltából további lépéseket lehet tenni a hatékonyabb egyházstruktúra kialakítása érdekében. Jelentésében hangsúlyozta azt is, hogy véget kell vetni a nem kellő átgondoltsággal megkezdett gyülekezeti beruházásoknak. Annál is inkább, mert az egyházakban folyó szolgálat - különösen az iskolafinanszírozás kérdése - kedvezőtlen megvilágításban került a közvélemény elé. Az elhangzottakhoz hozzátette: joggal igényelhetjük az önkormányzati iskolákkal azonos finanszírozást, nem feledve, hogy egy-egy oktatási intézmény működtetése komoly anyagi felelősséggel jár.

Újabb kihívást jelentene egyházunk számára a reménység szerint 2007-ben nyíló Evangélikus Egészségügyi Centrum működtetése is. Az Egészségügyi Minisztériumban jelenleg is készül az a kormány-előterjesztés, melynek értelmében az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Budakeszin felszabaduló pavilonjai egyházunk tulajdonába mennének át. Egy másik projekttel, az aszódi Podmaniczky-kastély kapcsán felmerült tervvel - evangélikus egyetem létesítése - kapcsolatban még nem sikerült dűlőre jutni.

Ügynökkérdés, a stóla viselése és az alternatív liturgia kérdése

A megbeszélés egyik fontos részét képezte az egyházakat is érintő ügynökkérdés említése. Az Országos Közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy amenynyiben a parlament dönt az ügynöktörvényről, egyházunk - dr. Balás István, Győri Gábor, dr. Kertész Botond és ifj. Zászkaliczky Pálné részvételével - egy tényfeltáró bizottságot hoz létre.

Lapunk május 8-i számában jelent meg az a körlevél, amelyben püspökeink - egy féléves bemutató időszak leteltével - a stóla viselését ajánlják gyülekezeteink lelkészeinek. Mivel a javaslatot nem fogadta egyöntetű helyeslés, a kérdést az OK is napirendjére tűzte. A résztvevők abban állapodtak meg, hogy a lelkipásztorok a presbitériummal egyetértésben dönthetik el, hogy kívánják-e használni a stólát, vagy sem.

Ugyancsak az "alternatív" szó volt az, amely többször, nyomatékosan elhangzott akkor, amikor a már korábban is nagy vihart kavart liturgiareform kérdése került terítékre. Az új istentiszteleti formák támogatói és ellenzői közötti megegyezést elősegítette az a megállapodás, amely szerint ez év adventjével az egyházközségek döntésén múlik, hogy bevezetik-e vagy sem az új liturgiát. A tervezet megtekinthető az Országos Egyházi Iroda igazgatói titkárságán, valamint olvasható a világhálón is, a www.lutheran.hu oldalon. (A portál bal oldalán található "Hirdetések" rovat erre a következőképpen hívja fel a figyelmet: "Letölthető az >>Evangélikus istentisztelet - liturgikus könyv<< című munkaanyag".)

A tervezet egyébként sok új lehetőséget kínál, nemcsak a vasárnapi istentisztelet gazdagítására, hanem - az eddigi Agendánkban nem szereplő - istentiszteleti formákra (gyónó istentisztelet, tanévnyitó és -záró istentisztelet, húsvéti istentisztelet, családi és ifjúsági istentisztelet, keresők alkalma, új imádságok stb.). A közgyűlés jelentős többséggel, 19:7 arányban fogadta el a választható lehetőséget.

Egyéb - de korántsem mellékes - ügyekről

A testület tudomásul vette, hogy 2006-tól kezdődően az országos járulékot, azaz a gyülekezetek részéről az országos egyház felé fizetendő összeget ötven százalékra emeljék. (Ezt a Nyugdíjosztály költségeinek csupán töredékét fedező járulékot több mint tíz éve nem emelték.) A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot is, hogy a központi beosztású lelkészek hivatalosan is tartozzanak egy-egy gyülekezethez, és ott havonta végezzenek is szolgálatot.

Ismét szóba került a közgyűlésen a Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozó megrendezésének gyakorisága. A testület tagjai most abban értettek egyet, hogy a jövőben is kétévente rendezzék meg a Szélrózsa találkozót, amely ilyesformán legközelebb 2006-ban esedékes.

A grémium egyházi ingatlanértékesítésekről is döntött, egyéves megbízási szerződésének lejártával pedig véglegesítette munkakörében Végh Szabolcsot, a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthon vezetőjét.

G. Zs.

Regionális hozzárendelés: