Élő víz
Az első lépés
Az ötezer ember megvendégelésének történetét mindannyian jól ismerjük, és azt is, ami utána történt a háborgó tengeren: Péter a vízen járt, majd elkezdett süllyedni. Ha gyülekezeti összejöveteleink során arra keresünk példát, hogy mit jelent Jézus helyett a problémákra figyelni, rendszerint ezt az esetet említjük meg. Milyen hitetlen volt ez a Péter! Biztosan?
Ezt a történetet (Mt 14,22-33) olvasva elgondolkodtam azon, hogy mi is történt. Jézus a tengeren gyalogolva megközelíti a viharban hánykolódó hajót. A tanítványok megrémülnek, majd miután Jézus megnyugtatja őket, Péter megkéri Mesterét, hogy odamehessen hozzá a vízen. Jézus - teljesen természetesnek véve a kérést - magához hívja tanítványát. Ez az a pont, amelynél érdemes megállnunk, mielőtt véleményt alkotnánk Péter viselkedéséről.
Mi történik a hajóban ülés és a vízen járás között? Ki kell szállni a hajóból, más szóval rá kell lépni a vízre. Meg mernénk tenni? Ha valamihez bizalom, hit szükséges, akkor ez az. Amikor Jézus bátorítja Pétet, hogy menjen oda hozzá, olyasmit kér, ami Péter hitének a vizsgáját is jelentheti. Hiszen amint kiteszi a lábát a hajóból, el is nyelhetik a hullámok.
A Biblia azt mondja, hogy "a hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés" (Zsid 11,1). Péter remélte, hogy megmarad a víz felszínén, de emberi ésszel végiggondolva egyáltalán nem volt ésszerű, hogy engedelmeskedett Jézus hívásának. Ismerte Urát, ezért megtette az első lépést. Számomra ez a hit bizonyítéka, és ezért nem csupán egy apró mozzanat. Komolyan gondoljuk végig, hogy Jézus Krisztus velünk is lehet-e ilyen személyes és nyílt. Péter hitt Jézusnak, egyébként nevetve bent maradt volna a hajóban.
Még nem volt olyan rég húsvét ünnepe, amikor Megváltónk halálára és dicsőséges feltámadására emlékeztünk. Az alábbi öt kérdést őszintén megválaszolva megvizsgálhatjuk, hogy mennyire tudjuk komolyan venni a húsvétnak és egyben Péter történetének az üzenetét.
Nagy Tamás