Egyházunk egy-két hete
Megújult épület múlt és jövő határán
A gyülekezeti ház megáldása és birtokbavétele előtti hálaadó istentiszteletet a páratlan látványt nyújtó hegyoldalon épült patinás templomban tartották; az alkalmon a püspök Ef 5,18b-20 alapján hirdetett igét. Hangsúlyozta, hogy az ünnepségek mindig csak külső keretek. Mi sokszor emberektől, kedvező kormányzati döntésektől várunk segítséget, és ha sikerrel járunk, embereknek, hivataloknak írunk köszönő leveleket. Pályázunk, kérvényezünk, mozgatjuk a gépezetet, de vajon imádkozunk-e a sikerért? - tette föl a kérdést a püspök.
Az istentisztelet utáni közgyűlésen Szabóné Piri Zsuzsanna elmondta, hogy 1934-ben, Schrantz Zoltán lelkész szolgálata idején jelentkezett az igény a fiatalok részéről, hogy egy evangélikus keresztény ifjúsági otthont építsenek. A hívek a kezdeményezést és az otthon elnevezését is lelkesen fogadták. Az akkori ínséges időkben elsősorban építőanyaggal segítették a terv megvalósulását. Az ifjúság színdarabok előadásával gyűjtötte az épületre valót. Mindezek eredményeként a Dunántúli Egyházkerület püspöke, Kapi Béla még abban az évben, szeptember 30-án felavathatta az épületet, amely egyben a falu első közösségi háza is volt.
A háború alatt és az ötvenes években a hatóság többször lefoglalta az épületet, de nem államosították. Iskolaként is használták, majd családok átmeneti otthona lehetett. A hetvenes években egy ipari üzemnek adták bérbe, majd az iparág leépítése után évekig üresen állt. Az európai uniós SAPARD-pályázaton elnyert összeg tette lehetővé a munkálatok megkezdését; a 22 millió forintos beruházás döntő hányadát ebből a forrásból fedezték. Az önrészhez segítséget nyújtott az egyházmegye, valamint az országos egyház is.
Végezetül a lelkésznő elmondta, hogy ennek az épületnek nemcsak múltja van, de reménység szerint jövője is lesz...
-s -a
Regionális hozzárendelés: Pusztaszentlászlói Evangélikus Egyházközség