Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 26 - Budapest német ajkú protestáns gyülekezetének története magyarul – és angolul

Kultúrkörök

Budapest német ajkú protestáns gyülekezetének története magyarul – és angolul

„Könyvecském, kinek adjalak, no mondd csak! / Mert nem ártana pártfogót keresned, / Hogy sötét kamrába lökve nedves / Lapjaid kaviárt ne födjenek be, / Vagy ne öltsön a bors, tömjén magára” – sóhajtott fel egykor Marcus Valerius Martialis ókori költő mecénást keresve. Napjaink fiatal történészei a D. Dr. Harsányi András Alapítványnak köszönhetően reménykedhetnek abban, hogy tudományos munkásságuk eredménye nem marad rejtve az érdeklődő olvasók előtt. A szervezet legutóbb Kovács Ábrahám történész-teológus könyvét jelentette meg. A Budapesti Ev. Ref. Németajkú Leányegyház eredete és története 1858–1869 című kötetet június 14-én mutatták be az egyházközség Hold utcai templomában.

A magyar főváros szívében működő német ajkú gyülekezetben élénk a kulturális élet. A múlt heti könyvbemutatón – amelyet az egyházközség és a Református Közéleti és Kulturális Központ szervezett – a közösség református lelkésze, Balog Zoltán köszöntötte házigazdaként a szerzőt és a népes hallgatóságot, illetve üdvözölte a kötetet méltató evangélikus egyháztörténészt, id. dr. Fabiny Tibort, a könyvet megjelentető alapítványt képviselő dr. Baráth Béla Levente egyetemi docenst, valamint az alkalmon moderátorként közreműködő dr. Zsengellér Józsefet, a Református Közéleti és Kulturális Központ igazgatóját is.

„A téma »adta magát« – mondotta az egybegyűltek előtt Kovács Ábrahám –, hiszen szorosan kapcsolódik készülő doktori dolgozatomhoz.” A Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet (PMTI) tudományos munkatársaként és a Pápai Református Teológiai Akadémia oktatójaként tevékenykedő szerző most megjelent igényes, kétnyelvű (magyar–angol) munkáján keresztül az olvasó betekintést nyerhet nemcsak a modern magyar református, hanem a tágabb értelemben vett protestáns egyháztörténetbe is. Bepillanthat egy olyan közösség életébe, amelynek mindennapjaira – főként belmissziós munkájára – nagy hatással volt a 19. századi Skót Misszió magyarországi tevékenysége.

GaZsu