EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 

Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 26

26. szám – 2005/06/26

   Szentháromság ünnepe után 5. vasárnap

Napról napra

Új nap – új kegyelem

Vasárnap
Az Úr körülvette, gondja volt rá, óvta, mint a szeme fényét, mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evezőtollán hordozza ... >>

Liturgikus sarok

Istentisztelet és nyilvánosság
A Cselekedetek könyve szerint Pál apostol így jellemzi az általa szervezett istentiszteleteket: „Semmit sem hallgattam el, (…) hirdettem és tanítottam (…) nyilvánosan és házanként.” (20,20) Ez pedig tökéletes összhangban áll azokkal a szavakkal, amelyekkel Jézus foglalja össze küldetésének lényegét: „Én nyilvánosan szóltam a világhoz: én mindig a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók mindannyian összejönnek, titokban nem beszéltem semmit.” (Jn 18,20) A magyar szövegben szereplő „nyilvánosság” kifejezés az eredeti görögben igen gazdag tartalmú szó: „parrészia”. Jelenti a szabad szólást, a kendőzetlenséget, a nyíltságot, az őszinteséget. Az antik görögségben oly nagy becsben tartott „szólásszabadság” kifejezése is. Az Újszövetségben legtöbbször a „nyilvánosan”, „bátran”, „mindenki szeme láttára” jelentésben szerepel. >>

Élő víz

Erőtlenség
Régebben már foglalkoztunk az elidegenüléssel. Arról van szó, hogy ha két ember már régen nem találkozott, és valamiképp elidegenült egymástól, bizony nehezen indul meg köztük a beszélgetés. Sokszor szinte egymás szavát sem értik. >>

A valódi istenbizonyíték
Az ókori világ tele volt istenekkel. Minden népnek volt panteonja. Számos uralkodó önmagát is istennek hirdette. Ha győzött a háborúban, azzal magyarázta, hogy erősebb volt a legyőzöttek istenénél. Amikor a babiloniak fogságba hurcolták a meghódított országok népét, templomaikból magukkal vitték az istenszobrokat, és a babiloni főisten, Marduk templomában helyezték el őket mint Marduk szolgáit. Nebukadneccar katonái zavarban lehettek, amikor a jeruzsálemi templom szentélyében semmilyen kézzelfogható „istent” nem találtak. Csak a templom szent edényeit ejthették zsákmányul, hogy aztán Bábel templomában Marduk lábai elé tegyék. Ezzel Izrael Istenét is a legyőzött istenek közé sorolták. >>

A végidő titkáról – Luther nyomán
Véget ért az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) Hitünk titkai – teológia Luther nyomán – mindenkinek című előadássorozata. A kelenföldi egyházközség gyülekezeti termében rendezett június 9-i záróalkalmon – Széll Bulcsú áhítata után – a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke, Ittzés János beszélt a végidő titkáról. Luther ugyanis sokat gondolkodott személyes életének végéről és a halálról. A személyes eszkatológia kérdése a reformátor egész teológiai gondolkodását átjárta. >>

Heti útravaló
Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. (Ef 2,8) >>

Egyházunk egy-két hete

Szolgáló élet
Egy eseményekben gazdag tanév ünnepélyes lezárása mindig színek, arcok és hangok kavalkádját jelenti a résztvevők számára. A színesség ez esetben szó szerint is értendő: mindazokat, akik június 18-án ellátogattak a zuglói evangélikus templomba az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) tanévzáró istentiszteletére és ünnepi ülésére, nemcsak színes, újszerű liturgia fogadta, amely sok teológushallgató aktív közreműködésével zajlott, hanem ki-ki egy darabka színes szalagot is magával vihetett az ünnepi alkalomról, amely az istentisztelet egyik fontos üzenetére – a Szentlélek ajándékainak sokféleségére – emlékeztetett. Az ünnepi eseményen vehették át oklevelüket a frissen végzettek, illetve ez alkalommal kapták meg arany-, gyémánt- és vasdiplomájukat az ötven, hatvan és hatvanöt évvel ezelőtt diplomázó egykori hallgatók. >>

A 2004/2005-ös tanév végzősei

Nappali tagozat, teológus-lelkész szak
Benkóczy Péter, Blázy Árpádné, Dolinszky Gábor, Gerlai Pál, Hulej Enikő, Kopf András Gyula, Kovács Krisztina, László Milán, Ments Orsolya, Sághyné Kiss Katalin, Valentinyi Erzsébet, ... >>

Jubilánsok

Ötven éve, 1955-ben végzett, és aranyoklevelet kapott
Asbóth László, Bödecs Barnabás, id.Cselovszky Ferenc, Dedinszky Gyula, Ittzés Gábor, Keveházi László, dr. Muntaghné Bartucz Judit, Nagy Ilona

Jézus igájában
„Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű” (Mt 11,30) – ez az igevers állt a Kopf András Gyula lelkésszé avatására szóló meghívón. Ebbe az igába hajtotta fejét múlt vasárnap, június 19-én fiatal testvérünk, aki az avatás előtti napon vehette kézbe diplomáját. Tényszerűen ennyi történt, de még sok említésre méltó esemény kívánkozik a krónikás tollára… >>

Hogyan regenerálódnak a lelkészcsaládok?
A Déli Evangélikus Egyházkerület lelkészcsaládjainak hagyományos bonyhádi találkozóján, mely június 16-tól 18-ig tartott, mintegy 50 felnőtt és 25 gyermek vett részt. Áhítatok, fórumbeszélgetések, közös kirándulás és sok játék segítette a közösségépítést. >>

Keresztutak

Protestáns egyházi napok – ezúttal a cseh fővárosban
„Reménységre elhívva” – ez volt a mottója a múlt hét végén Prágában tartott protestáns egyházi napoknak. A vendéglátó cseh egyházak mellett a lengyel, a szlovák, a német és az osztrák protestáns egyházak, valamint a Magyarországi Evangélikus, illetőleg a Református Egyház képviseltette magát népesebb delegációval a június 17–19. között rendezett találkozón. >>

Százötven éves a KIE
Százötvenedik születésnapját ünnepli június 24. és 26. között a németországi Kasselben a Christlicher Verein Junger Menschen (CVJM). >>

Evangélikus nő Németország élén?
„Győzött a Bayern a kupában. Kancellárjelöltként már győzött Angela Merkel is. Boldog vagyok” – nyilatkozta Volker Rühe volt német védelmi miniszter 2005. május 22-én, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Német Keresztényszociális Unió (CSU) közös elnökségi ülésén. >>

„Ti kinek mondotok engem?”
„Olyan, mint az egyház – magyarázta nekem sok-sok évvel ezelőtt a sajókazai pincesoron az egyik idős presbiter a borról –; olyan régi, mint a katolikus, olyan erős, mint a református, és se hideg, se meleg, mint az evangélikus.” Ilyenek lennénk? A református–evangélikus teológiai konferencián, amelyet június 7–9. között a két egyház rendezett Balatonszárszón, a Soli Deo Gloria református konferencia-központban, a kérdés komolyabban vetődött fel, mint egykor a pincesoron. Mit mondunk magunkról mi, protestánsok, mit mondanak rólunk az emberek, és mi kinek mondjuk Krisztust? Mit gondolunk és mondunk egymásról? >>

A vezetés szépsége és felelőssége
Izland, ez a különleges földrajzi adottságokkal megajándékozott szigetország mintegy két héttel ezelőtt először fogadta a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) európai tagegyházainak vezetőit. Pedig a 280 ezer főt számláló lakosság 95%-a evangélikus vallású. >>

Barcasági iktatások
Nemrégiben két helyütt is ünnepi istentiszteletet tartottak az erdélyi evangélikusok: május 8-án a barcasági Krizbán lelkészt iktattak, május 25-én pedig Négyfalu Fűrészmező nevű városrészének templomában a Brassói Egyházmegye új esperesét iktatta be hivatalába Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke. >>

Evangélikusok

Az Úr katonái
Magyar színpadokon még ma is csak ritkán jelennek meg az istenhittel kapcsolatos kérdések, vívódások. Pedig a „tamáskodás” sok hívőt érint. Ezért is örömteli, hogy ismét színre került egy őszinte, szókimondó alkotás: Emmet Lavery Az Úr katonái című műve. A darab egyik főszereplője, Lázár Csaba színésztársaival együtt e lap kézhezvételekor már vélhetően túl lesz a szegedi Anna fürdő színpadán tartott június 23-i premieren. >>

Egy kincseit osztó tanító emlékére
Kántortanító. A fiatalabb nemzedékeknek már meg kell magyarázni ennek a szónak a jelentését. Pedig ezek a néptanítók néhány évtizeddel ezelőtt még egyházunk lelkészeinek legközvetlenebb munkatársai lehettek, akik az oktatás, a nevelés és a vallás képviselői voltak egy személyben, így testesítve meg a protestáns értékrendet a kistelepüléseken. Egy ilyen kántortanító volt hatvanöt éven át Nemeskéren a száz esztendővel ezelőtt született Tóth Ernő. >>

e-világ

Honlap és gyülekezet
A pestszentlőrinci gyülekezet honlapja körülbelül hétéves múltra tekint vissza. Ez idő alatt természetesen több formai és tartalmi átalakuláson is keresztülment, hiszen a technikai lehetőségek és maga a gyülekezeti élet is sokat változott az évek során. A legfrissebb verzió elkészítésekor a következőket vettem figyelembe: Mi az, amit feltétlenül fontos megjeleníteni egy evangélikus gyülekezet weblapján? Kiket szeretne elérni az oldal? Milyen formai, tartalmi szempontokat szeretnék követni a szerkesztés során? >>

Keresztény szemmel

Ökumenikus esélyek
A 20. század második felének kétségkívül az ökumenizmus volt az egyik legerőteljesebb egyházi trendje. Talán azért is, mert egyidejűleg élt „lent” és „fent”. A hívek többségének a vágya találkozott az egyházkormányzat szándékával; a két tendencia kölcsönhatásban volt, feltétlenül erősítette egymást. Felső szinten talán a vatikáni vegyes bizottság volt a legmarkánsabb kifejezője e törekvéseknek. Mivel magyar evangélikus teológus, dr. Hafenscher Károly professzor is dolgozott a testületben, egyaránt közvetlenül értesülhettünk az eredményekről és a korlátokról. >>

Rávilágítás
Amikor azon kesergünk, hogy embertársaink többsége hitetlen, jó, ha szem előtt tartjuk, hogy a hitetlenséget sokszor a teológiailag helytelen „félreinformálás” konzerválja vagy épp erősíti. Íme néhány példa. >>

A békekövet
A fa és a levelei, a nő és az ő kézitáskája elválaszthatatlanul összetartoznak. Mindig mondják, és bizony igaz is. Az enyém például kész kincsestár. Valóságos kis túlélőcsomag. Mivel gyakran vagyok együtt gyerekekkel, mindig található benne vagy három szívószálas gyümölcslé meg néhány kis nápolyi szelet. Úgy fél tucat zsebkendő mindenféle hirtelen jött gondok megoldására. És persze egy csomag színes ceruza, csinos, tarka tollak, meg néhány szép kis notesz, ha esetleg szükség lenne rá. Icipici sminkes dobozka, tartalék gyógyszer, illatszer-utánpótlás, ha nem érnék haza időben. Igazolványok, címek, telefonszámok, egy-két nagyon fontos és kedves levél, mert azokra biztató ránézni, amikor valami baj ér. Kiskanál a váratlan joghurtevésekhez. És persze telefon, mentolos cukor, szemüvegtisztító rongyocska meg hajgumik, hajcsatok – érthető okokból. Ja és még lufik, színezők, matricák. Valamire való hitoktató ez utóbbiak nélkül egy lépést sem tehet. >>

A hét témája

Kilencvenéves Soltvadkert polihisztora
Soltvadkert talán legismertebb polgára, a helyi evangélikus közösség meghatározó alakja, Szakács László tanár úr – aki nem mellesleg évtizedek óta az Evangélikus Élet előfizetője – a jövő héten ünnepli a 90. születésnapját. Mint a róla megrajzolt portréból kiderül, a tanár úr az oktató-nevelő munka mellett – ugyancsak jó néhány évtizede – igen eredményes ismeretterjesztő tevékenységet is végez a csillagászat és más természettudományok területén. >>

Akinek a zene: imádság
Kerek ötven esztendővel ezelőtt egy húszéves fiatalember – elsőéves zeneakadémiai hallgató – kórusvezetői feladatot kapott a Budavárban, a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. Nem kis izgalommal látott neki a munkának. A ma Schütz kórus néven ismert énekkar az évtizedek alatt megszámlálhatatlanul sokszor szolgált istentiszteleteken, koncerteken, kórustalálkozókon, szeretetvendégségeken, esküvőkön. Vezetője, Csorba István karnagy szívvel-lélekkel végzi hivatását, legyen az zenetanítás, zeneszerzés, kántorizálás, a kóruspróbák vezetése vagy teológusok oktatása. Szenvedélyesen és tűzzel beszél pályájáról: látszik rajta, hogy fiatalon megtalálta a neki szánt hivatást, azt, amelyet boldogan gyakorol azóta is. Június elsején ünnepelte hetvenedik születésnapját. Jelenleg négy gyereknél és hat unokánál „tart”… >>

D. Terray László norvég királyi kitüntetése
D. Terray László norvégiai magyar lelkészt a norvég király a közelmúltban a királyi érdemérem arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetést a király megbízottja Rĺdéban nyújtotta át mintegy százhatvan egyháztag jelenlétében. A király egy későbbi időpontban kihallgatáson fogadja majd a kitüntetettet. >>

Isten félmondatos csodája
A múlt vasárnapi istentisztelet egészen másképpen kezdődött Szolnokon, mint a gyülekezet mintegy nyolcvanéves múltjában eddig bármikor: most először szólt hívó szavával harang a toronyban. Története csodálatos – mint ahogyan Isten útjai általában azok. >>

„Mind jó, amit Isten tészen”
**Sokszor énekeltem ezt az éneket, játszottam előtte istentiszteleten a korálfeldolgozást. Életemben többször is megtapasztaltam, hogy tényleg így van. Csak sok esetben az időt kell kivárni, hogy rálátásunk legyen a történtekre. Egy ilyen megtapasztalásláncolatról szedem össze a gondolataimat. >>

evél&levél

Kis hittantábor Révfülöpön
A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) mintegy nyolcvan diákja számára a magyar tenger partján ért véget a 2004/2005-ös tanév. Az ötödik és hatodik osztályosok részvételével június 12–15. között került sor a hagyományos „kis hittantáborra” a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban, ahol engem félig vezetői, azaz segítői tisztséggel bízott meg a táborvezető, Vincze Katalin. A tábor témacíme Gondviselés, hit és felelős élet volt. >>

A közelmúlt krónikája

475 éves az Ágostai hitvallás
Remélve, hogy senkit nem botránkoztat meg az egyháztörténeti tény, azt mondhatjuk: az Ágostai hitvallás egy sietve összeállított – latinul és németül párhuzamosan, ám nem mindig egyöntetűen fogalmazott – dokumentum. Aláírói az utolsó pillanatig haboztak, hogy benyújtsák-e ebben a formában, vagy az érdekérvényesítés más útját válasszák. A császár elé terjesztett, gondosan letisztázott példányon szerkesztője – Melanchthon Fülöp – még a benyújtás napján is utólagos javításokat, beszúrásokat és törléseket eszközölt. Tehát az 1530. június 25-én Augsburgban benyújtott és felolvasott Ágostai hitvallás először csupán tárgyalási alapként szolgált, melyről vitatkozva a birodalmi gyűlés az áhított keresztény egységig, az egyházpolitikai kompromisszumig kívánt eljutni. A hitvallásnak ez a funkciója azonban már a gyűlés idején kibővült: ünnepélyes nyilatkozattá lett, melyhez a birodalmi rendek közül mások is csatlakoztak aláírásukkal. Formáló erőnek bizonyult, amely híveket, tábort, szövetséget toborzott maga köré… Csak éppen jogszabállyá nem válhatott – a többség ugyanis leszavazta. >>

Egyházvezetők levele az elmaradt normatíva miatt
Ismét elmaradt az egyházi kezelésű szociális intézmények kiegészítő normatívájának és több helyen az alapnormatívának az átutalása, ezért a történelmi egyházak vezetői múlt csütörtökön levelet intéztek Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterhez. >>

Katolikus– protestáns csúcstalálkozó a Vatikánban
Az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkárát, Samuel Kobia lelkészt fogadta hivatalában múlt csütörtökön XVI. Benedek pápa, aki az ökumenikus folyamat erősítése mellett tett hitet. Kobia hárompontos tervezetet terjesztett elő a látható egységhez vezető úthoz. Az eltérő egyházértelmezés tisztázásának legfontosabb eleme egymás egyenrangú egyházként való kölcsönös elismerése. A hivatalos római álláspont ugyanis nem kezeli egyenrangúként a protestáns egyházakat, hanem „egyházi közösségeknek” nevezi őket. A másik fontos terület a spirituális hozzájárulás a világ formálásához. „A mostani nyugtalan időben, amikor az értékek eróziója megy végbe, amikor a remények megfakulnak, és a kötelességteljesítés esetlegessé válik, akkor közösen kell erkölcsi-morális világosságot és bizonyosságot sugároznunk” – mondotta az EVT főtitkára, aki harmadik lépésként az ökumenikus nevelést említette. >>

Vandalizmus aKozma utcai zsidó temetőben
Mintegy százharminc sírt rongáltak meg Budapesten, a X. kerületi Kozma utcai zsidó temetőben. A múlt szerdán felfedezett vandál tettet számos közéleti személyiség is éles szavakkal ítélte el. A Magyar Távirati Irodának nyilatkozva Donáth László szocialista politikus, evangélikus lelkész hangsúlyozta: az, hogy neonáci vagy fasiszta szimbólumot, szót nem mázoltak a sírokra, még „nem jelenti azt, hogy nem ugyanabból az indulatból tették, mint amelyet egyébként a jelképek magukban hordoznak”. >>

Új lapra virradtak
Érted?! címmel új, kéthavonta megjelenő ifjúsági lapot adtak ki a nyírteleki evangélikus fiatalok – nem csak fiataloknak. A cím – amelyben a t betű a kereszt jelét formázza – két jelentést hordoz: egy kijelentést és egy kérdést, de az újság üzenete egyértelmű. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„Isten azért rendelte az evangéliumhirdetésnek és szentségkiosztásnak szolgálatát, hogy erre a hitre eljussunk. Mert az igén és szentségeken mint közvetítő eszközökön keresztül kapjuk a Szentlélek ajándékát.” >>

Kultúrkörök

Budapest német ajkú protestáns gyülekezetének története magyarul – és angolul
„Könyvecském, kinek adjalak, no mondd csak! / Mert nem ártana pártfogót keresned, / Hogy sötét kamrába lökve nedves / Lapjaid kaviárt ne födjenek be, / Vagy ne öltsön a bors, tömjén magára” – sóhajtott fel egykor Marcus Valerius Martialis ókori költő mecénást keresve. Napjaink fiatal történészei a D. Dr. Harsányi András Alapítványnak köszönhetően reménykedhetnek abban, hogy tudományos munkásságuk eredménye nem marad rejtve az érdeklődő olvasók előtt. A szervezet legutóbb Kovács Ábrahám történész-teológus könyvét jelentette meg. A Budapesti Ev. Ref. Németajkú Leányegyház eredete és története 1858–1869 című kötetet június 14-én mutatták be az egyházközség Hold utcai templomában. >>

A sámsonházi gyülekezet felügyelője…
…nem más lett egy 1871. február 17-én tartott egyházközségi közgyűlés javaslatára, mint hazánk kiemelkedő politikusa, az evangélikus Kossuth Lajos! A Nógrád megyei gyülekezet felkérését Kossuth április 6-i keltezésű, torinói válaszlevelében „megtiszteltetésnek” vette, és „teljes készséggel” elfogadta, „hitrokoni testvériséggel” ajánlva magát az egyházgyűlésnek. Számtalan más érdekesség mellett például ezt is megtudhatjuk az egyházakkal sokszor és sokféleképpen kapcsolatba kerülő Kossuth életéről az Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok című könyvsorozat első kötetéből. >>

Bibliaház Frankfurtban
Sok felnőttnek okoz fejtörést a kérdés: hogyan lehetne érdekessé tenni a gyerekek számára a múzeumi látogatásokat? A frankfurti Bibliaház (Bibelhaus) megálmodóinak – úgy tűnik – sikerült megtalálniuk erre a választ. >>

Élő népművészet
A budapesti Iparművészeti Múzeum ad otthont a május végén megnyílt és július 27-ig megtekinthető XIV. népművészeti kiállításnak. A látogatók az utóbbi négy esztendő legkiválóbb népművészeti alkotásaiban gyönyörködhetnek. >>

Templomi gála-, azaz hálahangverseny
„Énekeljetek az Úrnak, mert csodákat tett!” – hirdették azok a meghívók és plakátok, melyek a június 11-én este rendezett koncertre invitálták az érdeklődőket Békéscsabán. Az evangélikus vegyes kar kategóriaminősítő hangversennyel ünnepelte újjáalakulásának 15. évfordulóját. (A meghívott zsűri elnöke Hartyányi Judit karnagynő volt; munkáját Berkesi Sándor és Ordasi Péter karnagyok segítették.) >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Urunk, Istenünk, hallottuk igédet; kérünk, hogy ne csak a fülünkig jusson, hanem lelkünk mélyéig hasson! Köszönjük megerősítő szavadat, mellyel biztosítasz bennünket arról, hogy te vagy Urunk és Istenünk. Köszönjük, hogy feladatot is adsz, így munkatársaid lehetünk. Köszönjük a sok-sok gyülekezeti alkalmat is. >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
A Gyermekvár mostani sorozatának utolsó részéhez érkeztünk. Jóna, a képzeletbeli kisfiú és barátja, Simon kalandjai egyelőre véget érnek. Köszönjük Füller Tímea segítségét, aki a történeteket megírta. A mostani alkalommal is találtok egy rejtvényt a történet végén. A megfejtését küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. Két hét múlva közzétesszük annak a három szerencsés megfejtőnek a nevét, akik a sorsoláson értékes könyv- és játékcsomagot nyernek. Ne feledjétek: a szünidőben is lesz kéthetente Gyermekvár, amelyben újabb, rejtvényekkel összekötött bibliai történetekkel ismerkedhettek meg! >>

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Liturgikus sarok
Istentisztelet és nyilvánosság
Élő víz
Erőtlenség
A valódi istenbizonyíték
A végidő titkáról – Luther nyomán
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Szolgáló élet
A 2004/2005-ös tanév végzősei
Jubilánsok
Jézus igájában
Hogyan regenerálódnak a lelkészcsaládok?
Keresztutak
Protestáns egyházi napok – ezúttal a cseh fővárosban
Százötven éves a KIE
Evangélikus nő Németország élén?
„Ti kinek mondotok engem?”
A vezetés szépsége és felelőssége
Barcasági iktatások
Evangélikusok
Az Úr katonái
Egy kincseit osztó tanító emlékére
e-világ
Honlap és gyülekezet
Keresztény szemmel
Ökumenikus esélyek
Rávilágítás
A békekövet
A hét témája
Kilencvenéves Soltvadkert polihisztora
Akinek a zene: imádság
D. Terray László norvég királyi kitüntetése
Isten félmondatos csodája
„Mind jó, amit Isten tészen”
evél&levél
Kis hittantábor Révfülöpön
A közelmúlt krónikája
475 éves az Ágostai hitvallás
Egyházvezetők levele az elmaradt normatíva miatt
Katolikus– protestáns csúcstalálkozó a Vatikánban
Vandalizmus aKozma utcai zsidó temetőben
Új lapra virradtak
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Budapest német ajkú protestáns gyülekezetének története magyarul – és angolul
A sámsonházi gyülekezet felügyelője…
Bibliaház Frankfurtban
Élő népművészet
Templomi gála-, azaz hálahangverseny
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
Gyermekvár
Kedves Gyerekek!
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2005 26

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster