Keresztutak

Az ukrán iskolákban ez év őszén elkezdik a vallásetika iskolai oktatását. A kezdeményezést Viktor Juscsenko elnök is támogatja. A tantervet a keresztény egyházak képviselői készítették el. A kijevi ortodox pátriárka azzal a követeléssel lépett fel, hogy „a tantervet ökumenikusan, valamennyi felekezet képviselőinek a bevonásával dolgozzák ki, és foglalja magába a darwinizmus elméletét is”. Ez esetben a tanulóknak kellene eldönteniük, melyiket fogadják el: a darwinizmust vagy a kreacionizmust. Juscsenko elnök az elmúlt napokban Kijevben fogadta I. Bartholómiosz konstantinápolyi egyetemes ortodox pátriárkát. A megbeszélés tárgya a jelenleg három részre szakadt ukrán ortodox egyház egyesítése volt.

A laicizmus – a vallásos kötöttségeknek a közéletből való száműzését követelő, az egyház társadalmi befolyását megszüntetni igyekvő felfogás – állt a francia római katolikus püspökök legutóbbi konferenciájának középpontjában. Franciaországban most emlékeznek meg a száz évvel ezelőtt meghozott híres törvényről, mely kimondta az egyház és az állam határozott szétválasztását.

A spanyolországi Córdobában római katolikus szakértők arról tanácskoztak, hogyan lehet és kell korrigálni a keresztényellenes gondolkodást. Véleményük szerint a médiumok és a nevelés terén vannak sürgős tennivalók. „A keresztényellenes türelmetlenséget éppen úgy kell leküzdeni, mint az antiszemitizmust és minden diszkriminációt” – jelentették ki. Megállapították, hogy vannak olyan országok, ahol egyes csoportok türelmetlenek a keresztény kisebbségekkel szemben. „Európában pedig terjed – különösen a kereszténység tekintetében – a vallásellenesség. Ezt szekuláris diszkriminációnak és intoleranciának lehet nevezni” – fogalmaztak a szakértők.

A néhány héttel ezelőtt Németországban megalakult új baloldali párt – amelyet a kormányon lévő szociáldemokrata pártból (SPD) kivált aktivisták és a volt keletnémet állampárt utódaként számon tartott Demokratikus Szocializmus Pártjának (PDS) tagjai hoztak létre – egyik vezetője, Gregor Gysi úgy vélekedett, hogy „jelenleg az egyházak jelentik azt a társadalmi erőt, amely meg tudja fogalmazni erkölcsi álláspontját”. Szerinte a baloldali morális elképzelések – a Szovjetunió felbomlása után – nem számíthatnak általános elismerésre. „Mint baloldali ugyan nem hiszek Istenben – mondotta –, de arról meg vagyok győződve, hogy a társadalom nem képzelhető el az egyházak és a vallás nélkül.” A pártvezető apja, Klaus Gysi a volt Német Demokratikus Köztársaság egyházügyi államtitkáraként működött. Gregor Gysi egy „humanista akadémia” rendezvényén beszélt, amelyet Új kultúrharc – a baloldal és a vallás címmel tartottak.

A Vatikánban június 28-án bemutatták az 1992-ben közzétett nyolcszáz oldalas római katolikus „világkatekizmus” rövidített, százötven oldalas változatát. A dokumentum elkészítését még II. János Pál pápa rendelte el, a katekizmus népszerűbbé tétele céljából. A rövidített változatot elkészítő bizottság vezetője az a Ratzinger bíboros volt, akit áprilisban pápává választottak.

XVI. Benedek pápa bejelentette, hogy 2006 pünkösdjén találkozni akar valamennyi római katolikus lelkiségi mozgalom képviselőjével. Ilyen összejövetelt már 1998-ban is szerveztek; akkor a legkülönfélébb római katolikus világi mozgalmak több százezer tagja találkozhatott II. János Pál pápával. A római katolikus lelkiségi mozgalmakhoz becslések szerint mintegy százmillió laikus tartozik. Mióta a Vatikán hivatalosan támogatja ezeket a szervezeteket, taglétszámuk rohamosan megnőtt. A Laikusok Pápai Tanácsa 123 ilyen mozgalomról tud.

Forrás: ÖTK