Egyházunk egy-két hete

A Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) a Sóvár fesztivál keretében tartott hálaadó ünnepséget július 2-án Balatongyörökön abból az alkalomból, hogy az Úristen erőt és eszközöket adott ahhoz a nagy munkához, amely lassan a végéhez közeledik. Az egyesületnek pályázat útján sikerült megszereznie egy volt állami szakszervezeti üdülőt, amelyet – a felújítás befejezése után – a fiatalok között végzett misszió szolgálatába kívánnak állítani. Eredetileg e napon már a házavatást ünnepelték volna, de a munkálatok egyelőre csak mintegy kilencven százalékban fejeződtek be.

Az ünnepség házigazdája Lupták György evangélikus lelkész volt. A KIE elnöke több vendéget is köszönthetett a majdnem kész ifjúsági házban, többek között Font Sándor országgyűlési képviselőt, Jaakko Koikkalainent, a finnországi KIE szervezet főtitkárát, valamint egy nagy létszámú német ifjúsági delegációt, amelynek tagjai több gyülekezetből érkeztek a Balaton partjára.

Lupták György nyitóáhítatában arról beszélt, hogy van okuk köszönetet mondani Istennek. Egyrészt mindazért, amit a munkálatok során eddig kaptak tőle, másrészt pedig azért, amit majd ennek az épületnek köszönhetően kaphatnak. Hiszen ha készen lesz a ház, akkor általa az Úr a legfontosabbat biztosítja az ideérkezőknek: „…ezen a helyen békességet adok!” (Hag 2,9)

A nyitóáhítat után D. Kovács Bálint nyugalmazott református lelkipásztor, a KIE volt nemzeti titkára emlékezett meg az államosítás előtti KIE-táborok áldott szolgálatáról.

Font Sándor országgyűlési képviselőként és a soltvadkerti gyülekezet presbitereként is köszöntötte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy néhány elkötelezett KIE-tagnak köszönhetően sikerült újjáéleszteni azt, ami valamikor jól működött, ezért ott kell folytatni a munkát, ahol az államosításkor kényszerűségből abbamaradt. A hálaadó ünnepség hangulatos színfoltja volt a kiskőrösi Gospel Sasok énekegyüttes fellépése, majd este a szintén kiskőrösi Szürke Verebek jazzbandájának koncertje.

Font Sándor a kezdetek óta figyelemmel kísérte az ifjúsági szervezet munkáját, és a balatongyöröki ingatlan megszerzésében is hatékonyan a segítségükre volt. „Hamar kapcsolatba kerültem az ifjúsági egyesülettel. Lupták György személyében a Soltvadkerttel szomszédos Kiskőrös gyülekezetének lelkésze lett a KIE elnöke, aki a szervezet megalakulásának első pillanatától fogva sok programot szervezett Kiskőrösön. A fizikai közelségből adódóan Soltvadkertre is eljutott ezeknek az alkalmaknak a híre” – magyarázta a képviselő, majd így folytatta: „2001-ben aztán az Orbán-kormány kiírt egy ingatlanpályázatot. Ezernégyszáz volt állami ingatlanra pályázhattak az egyesületek és a civil szervezetek. A KIE a Balaton mellett meghirdetett hat ingatlanból négyre nyújtott be pályázatot. Hála Istennek, a döntésben illetékes bizottság – amelyben többek között tag volt Szászfalvi László képviselőtársam, református lelkész is – úgy határozott, hogy a balatongyöröki ingatlan a KIE tulajdonába kerüljön. Később, a munkák megkezdése után is figyelemmel kísértem az építkezés menetét, és amikor szükséges volt, lehetőségeimhez mérten segítettem. Reménységgel tölt el, hogy a Balaton mellett létesült ez az ifjúsági központ. A vízpart közelsége és a nyári programbőség lehet a biztosítéka annak, hogy a fiatalok szívesen jönnek majd ide, és a pihenés, a fürdés, a szórakozás mellett meg lehet szólítani őket az ige üzenetével is” – fejtette ki Font Sándor.

Lupták György a birtokukba került ingatlanról elmondta, hogy tudomásuk szerint a ’30-as években épült, és az akkori budapesti főpolgármester villája volt. Az államosítás után szakszervezeti üdülőként működött tovább, ezért amikor az épület a KIE birtokába került, elég leromlott állapotban volt már.

„2001 őszén kezdtük el az építkezést, és a rendelkezésünkre álló anyagiak függvényében haladtunk előre a felújítással” – emlékezett vissza a kezdetekre Lupták György.

„Komoly segítséget kaptunk a németországi KIE szervezettől és az öreg KIE-tagok világszervezetétől. Három éve az evangélikus egyház is hozzájárul a renoválás költségeihez, az idén pedig a református egyháztól is kaptunk pénzbeli támogatást” – fejtette ki az egyesület elnöke, majd hozzátette: „Úgy tervezzük, hogy egész évben használni fogjuk a házat, ezért téliesítjük. Nyáron a fiatalok és a gyermekek számára szeretnénk üdülésszerű alkalmakat hirdetni, télen és tavasszal pedig a felnőttek részére tartunk csendesheteket. Nyitottak vagyunk más felekezetek felé is, egy kikötéssel: csak keresztény egyházaknak adjuk oda ezt a centrumot. A házért Marton Tamás titkár lesz felelős, aki már felvette a kapcsolatot olyan szervezetekkel, amelyek a miénkhez hasonló központokat tartanak fenn, így méltán remélhetjük, hogy mindig megfelelő lesz a ház kihasználtsága.”

Kiss Miklós