Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2005
- 28
28. szám – 2005/07/10
Szentháromság ünnepe után 7. vasárnap
Napról napra |
Új nap – új kegyelem
Vasárnap
Amikor közeledett Dávid halálának az ideje, ezt a parancsolatot adta fiának, Salamonnak: Én már elmegyek azon az úton, amelyen minden földi ember elmegy. Tartsd meg, amit ...
>>
|
Liturgikus sarok |
Istentisztelet és gyülekezetépítés
Ha majd visszatérünk az egyetemes liturgikus hagyományhoz, az egyház ősi, szent kincséhez. Ha csak a tiszta, máshol nem hallható isteni üzenetet hirdetjük. Ha művészi alkotás lesz a prédikáció. Ha lerázunk magunkról mindent, ami hétköznapi, és még inkább ünneppé tesszük az ünnepet…
>>
|
Élő víz |
Isten tulajdonai vagyunk
„Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül” – ez lesz a jele a nagy megpróbáltatás idejének (Mt 24,12). A 20. század viharait megélt ember joggal mondhatja: ez az idő már eljött. Fejlődésünk látszólagos csúcsán eljutottunk a gyilkolás iparosításáig, majd a 21. századra a társadalom önálló, magányos szigetekre szakadt szét. Mindenki saját magát keresi, s egyre kevésbé találja meg a hangot másokkal. Nagy megpróbáltatás ez is. Ezért hatott gyógyírként a Szentháromság ünnepe utáni hatodik vasárnap igéje: „Így szól az Úr, a te teremtőd: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1)
>>
|
Munkanélküliség
Nem szándékom olcsó élcekkel ostorozni a gazdasági helyzetet, sőt az sem célom, hogy a közgazdaság- vagy más tudományba kontárkodva elemzésbe kezdjek a jelenlegi munkavállalási lehetőségekről. Azt azonban kijelenthetem, hogy komoly problémával kell szembenéznie annak, aki elveszíti a munkahelyét, és újra álláshoz szeretne jutni. Csaknem kortól, országrésztől, szakmától függetlenül. S mert e nehéz helyzetbe kerülők száma egyre emelkedik, alig-alig van ember e hazában, aki így vagy úgy ne lenne érintett a kérdésben. Vagy azért, mert ő maga szenved ettől az állapottól, vagy mert a családjában kénytelen valaki megtapasztalni ezt a sorsot; esetleg azért, mert segítségért fordulnak hozzá közeli vagy távolabbi ismerősök, reménykedők.
>>
|
Öregen is méltósággal
Az ember életét örömök és megpróbáltatások szövik át. Fiatalon könnyebben vészeljük át a megpróbáltatásokat, az örömöt pedig szinte természetesnek vesszük. Korunk előrehaladtával fordul a kocka, a nehézségek sűrűsödnek, és sokszor elmegyünk az örömök mellett.
>>
|
Egyházunk egy-két hete |
Sóvárogj a Sóvár után!
A Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) a Sóvár fesztivál keretében tartott hálaadó ünnepséget július 2-án Balatongyörökön abból az alkalomból, hogy az Úristen erőt és eszközöket adott ahhoz a nagy munkához, amely lassan a végéhez közeledik. Az egyesületnek pályázat útján sikerült megszereznie egy volt állami szakszervezeti üdülőt, amelyet – a felújítás befejezése után – a fiatalok között végzett misszió szolgálatába kívánnak állítani. Eredetileg e napon már a házavatást ünnepelték volna, de a munkálatok egyelőre csak mintegy kilencven százalékban fejeződtek be.
>>
|
Kántorára vár a felújított orgona Kertán
A Kisalföld déli lankáin fekszik a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye egyik kis települése, Kerta. Az itt élő evangélikusság 1794 és 1798 között építette fel templomát, amelybe 1936-ban egy Rieger típusú pneumatikus orgonát vásároltak. A hangszer állapota az elmúlt években igencsak leromlott, ezért az egyházközség tagjai tavaly ősszel úgy döntöttek, hogy renoválják a hangszerek királynőjét. A megújult orgonát július első szombatjának délutánján – hálaadó istentisztelet keretében – szentelte fel Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetője.
>>
|
Tíz felnőtt született…
Az alkalomról készült fényképek késtek, képek nélkül pedig nem akartam tudósítást írni. Aztán elszaladt az idő, és úgy gondoltam, ez a cikk már nem íródik meg. De megérkeztek a fotók, s a megelevenedett emlékek nyomán újra elkapott a hév: meg kell írni, amit tapasztaltam, hiszen másfél hónappal később is friss az élmény, s a történtek végkicsengése mindig aktuális. Pétfürdőn életre szóló egyházélményben volt részem.
>>
|
Keresztutak |
Lapzárta után…
A magyarországi és a határon túli magyar egyházak vezetőit fogadta búcsúlátogatáson július 5-én Mádl Ferenc köztársasági elnök.
>>
|
Százéves az aradi vörös templom
Immár egy évszázada annak, hogy itt áll városunkban „Arad gyöngyszeme”, vagy ahogyan a köznyelv nevezi: a vörös templom. Vörös téglákból kirakott fala meghatározza a város arculatát, és nemcsak esztétikai élményt nyújt a szemlélőnek, hanem a lelkek, a hívők otthona; azoké, akik Isten és embertársaik közelében kívánnak lenni. Sokan elszakadtak tőle, de sokan visszatértek ide távoli vidékekről is, mondván: „Jó nekünk itt lenni…”
>>
|
Bajor atyafiaknál
Tótkomlós városa közel két évtizede ápol jó kapcsolatokat a németországi Neunkirchen am Branddal. Öt évvel ezelőtt a két település hivatalosan testvérvárosi megállapodást kötött. A Nürnbergtől északra fekvő, hétezer-ötszáz lakosú település június 2. és 5. között testvérvárosi találkozón látott vendégül négy autóbusznyi tótkomlósi polgárt.
>>
|
Evangélikusok |
Pizsamás interjú
Először egy emlékezetes történelmi időszakban szembesültem azzal, milyen sajátos ereje, üzenete lehet annak, ha egy jelentős személyiség szokatlan helyzetben szól hozzánk. Vasárnap délelőtt Nagy Imrénél – ezt a címet viselte Boldizsár Ivánnak a későbbi mártír miniszterelnökkel készített beszélgetése az akkori vasárnapi lap 1956. október 21-i számának a címoldalán. A derűs, bölcs, mértéktartó, reményekkel teljes gondolatmenet az el nem kerülhető jelentős változásokról szólt.
>>
|
„Isten építőmestere”
„Könnyű kiszámolni: ha Luther Márton 480 évvel ezelőtt fogadott örök hűséget Bóra Katalinnak, akkor eskető papjuk éppen 520 éve született.” Akár így is kezdődhetne – egy kevésbé „komoly” lapban – a Johannes Bugenhagenre való emlékezés, mivel a reformáció kezdetének e méltatlanul kevéssé ismert alakja állítólag (Lutherhez hasonlóan) maga is kiváló humorérzékkel bírt. De természetesen nem ez indokolja, hogy portréját megrajzoljuk e hasábokon…
>>
|
e-világ |
Levelezőlisták a csoportmunka szolgálatában
A világháló egyik legfontosabb szolgáltatása a drótposta, avagy villámposta (idegen nevén az e-mail). A „hagyományos”, postai úton zajló levelezésben is előfordul, hogy körlevelet írunk: ugyanazt a levelet több címzettnek is elküldjük. A körlevélnek megfelelő szolgáltatásra az elektronikus posta is képes: ha a feladó mellett a „Másolat” rovatban több címet adunk meg, akkor automatikusan minden címzettnek postázódik a levelünk, vagyis egyetlen levéllel mindannyiuknak tudunk válaszolni. Ekkor azonban minden alkalommal az összes címzett e-mail címét be kell gépelnünk, vagy egy helyen kell tárolnunk, és minden alkalommal bemásolnunk.
>>
|
Gyermekek, internet, egyház
Kifejezetten nőknek, illetve konfirmandusoknak szóló internetes oldal már van Németországban, de gyermekeket célzó site eddig még nem létezett.
>>
|
Keresztény szemmel |
Nyári kérdés
Amikor beköszönt a nyár, gyülekezeteink megszokott élete alaposan megváltozik: az iskolai szünidő, a kertben vagy a gyümölcsösben végzett munka és a családi nyaralás miatt igencsak leapad azoknak a száma, akikkel rendszeresen szoktunk találkozni. Mások viszont éppen csak a szép időre vártak, hogy előkerüljenek: a hideg templomtól eddig visszarettenő családok most bejelentkeznek keresztelésre, és azok a párok is felkeresik a lelkipásztort, akik templomi áldást kérnek házasságukra. A gyülekezet persze érthető örömmel hallja vasárnap a hirdetéskor, hogy „történik valami a héten”, de a lelkész szívében a jó érzés mellett olykor nem kevés nyugtalanság is marad…
>>
|
Elgázolómnak
Ön aztán jól kibánt önmagával: aligha tudja már meg, mi lett azzal az öreggel, akit maga – talán alkoholtól „vezérelve” – kocsijával lendületesen meghajított a félhomályban, de úgy, hogy abból „simán” combnyaktörés is lehetett volna, büntetőjogilag is súlyos következményekkel. Elképzelhető, hogy otthon aztán pár szesztársnak elzengte a kalandját, némi hősködő mellékzöngével, amellyel titkon talán bűntudatát próbálta elfátyolozni: „Ja? Hogy aztán mi lett a vén ürgével? Elröppent a szélvédőről, a mancsát maga elé kapta, úgy landolt-csúszott a másik járdaszegély felé. Hogy beverte-e a fejét, már nem láttam. Leléceltem pillanatok alatt.” Nos, elmesélem, hogy azután mi történt velem…
>>
|
A hét témája |
Evangélikus múltunk – evangélikus jelenünk
Hihetetlen, mégis igaz, hogy a legelső olyan magyar néprajzi kiadvány látott napvilágot, amely a magyarországi evangélikusokkal foglalkozik. Ha mindezt összevetjük a magyar katolikus, református, sőt akár a zsidó etnográfiai és folklorisztikai kiadványok hosszú sorával – szégyenkezhetünk. Ugyanis nem a kutatásra érdemes adatok hiányoznak, hanem „csak” a kutatások! Hiszen majd fél évezredes evangélikusságunk néphagyományai gazdagok, a magyar művelődéstörténet elidegeníthetetlen részei. Néprajzkutatóink (köztük nem csak az evangélikusok) többször meg is említették mindezt, ám hiába.
>>
|
„Kit hoztak?” „Keresztelt Bárányt!”
Menjünk vissza az időben legalább százötven évet! Evangélikus falusi otthonokban járunk a Rábaközben, Kemenesalján. A paraszti élet nehéz, az otthon hangulata mégis olyan békességes, szinte a lutheri családi élet hangulatára emlékeztet. Józan keresztény kegyesség teremti meg a békés családi légkört. A fiatalasszony gyermeket vár; így mondták akkor: „áldott állapotban van”. „Terhességre”, abortuszra nem is gondoltak… Az igaz, hogy nagy ritkán, szerencsétlen esetben egy sötét vénasszony, az „angyalcsináló” jelent meg a fiatalasszonynál, és utána „elment a gyermek”.
>>
|
„Holtomig, holtáig…”
Az emberi élet egyik döntő eseménye a házasságkötés, a párválasztás. Eleink is tudták, hogy Isten akarata a Jézus jelenlétével megáldott házasság, a tiszta családi élet és az engedelmes, jó gyermekek nevelése.
>>
|
Jézus „…odalépett, és megérintette a koporsót” (Lk 7,14)
A legtöbb babonás hiedelem a halál titokzatos hatalmát veszi körül. A pogány babonák és hiedelmek alapja a félelem. Valóban nagy ajándék a feltámadás és az örök élet evangéliumi hite; adjunk hálát szívből a feltámadott Jézusnak!
>>
|
evél&levél |
Az írás (Evangélikus Élet, 24. szám) bevezetőjében döbbenetes adat olvasható: Magyarországon 1956 óta 5,3 millió terhességmegszakítás történt.
>>
|
A közelmúlt krónikája |
XVI. Benedek pápa magánkihallgatáson fogadta a Magyar Köztársaság elnökét
Magánkihallgatáson fogadta július első napján Mádl Ferenc köztársasági elnököt XVI. Benedek pápa. A magyar államfő csütörtök este érkezett Rómába hivatalos vatikáni látogatásra – utazására elkísérte felesége, Mádl Dalma is –, és másnap utazott vissza Budapestre. A köztársasági elnök és kísérete röviddel délelőtt 11 óra előtt érkezett az apostoli palota San Damaso udvarába, ahol a vatikáni svájci gárda díszőrsége és tisztelgése fogadta. A magánkihallgatást a pápai könyvtárban tartották, a megbeszélés végig német nyelven folyt.
>>
|
Kis állam – nagy befolyás
A pápát mint a katolikus egyház fejét a középkortól kezdve egészen a 19. századig vallási uralkodónak tekintették. 1870-ben a Szentszék területét Olaszországhoz csatolták, és Róma lett az Olasz Királyság fővárosa; ekkor merült fel a Szentszék jogi helyzetének rendezése. Erre azonban csak 1929-ben, a Szentszék és az Olasz Királyság között létrejött lateráni szerződés megkötésekor került sor. (Ezt legújabban 1984-ben az Olasz Köztársaság és a Szentszék között létrejött konkordátummal egészítették ki.) A lateráni szerződés a Szentszéket Vatikán néven ismerte el; területét semlegesnek és sérthetetlennek nyilvánította. XI. Pius pápa 1929-ben, a lateráni egyezmény aláírásának idején a következőket mondta: „Ez a terület kicsi, mégis kijelenthetjük, hogy a világon a legnagyobb, hiszen itt található a Bernini által tervezett oszlopcsarnok, Michelangelo kupolája, a gyönyörű galériák, a kertek és a könyvtárak számos tudományos kincse, valamint az apostolok fejedelmének sírja.” A pápai állam a mai modern, gépesített kor számos vívmányát állítja céljai szolgálatába, ám szokásai és hagyományai sok száz esztendőre nyúlnak vissza. Alig fél négyzetkilométernyi területéről a földkerekség minden szegletére kiterjed a befolyása.
>>
|
Oázis Piliscsabán
Mi is az az oázis? Termékeny terület a sivatag belsejében, a homoktenger közepén egy forrás körül. A tikkadt vándornak a túlélés lehetősége. A nyugalom, a béke szigete. Július első hetében sokak számára ilyen oázis Piliscsabán a Béthel Missziói Otthon, amely évről évre ebben az időpontban ad helyet a családi konferenciának. Aki egyszer már részt vett ezen az alkalmon, és megtapasztalta a hitben erősítő közösség szeretetét, újból és újból visszavágyik ide, hogy újra és újra átélje Krisztus közelségét, életet átformáló erejét is. Az idei hét mottója ez volt: „Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.” (1Jn 3,18)
>>
|
„Gyurátz-híradó”
Tudom, furcsa és első olvasásra talán érthetetlen a cím. Ha nem is ilyen címmel, de ezzel a tartalommal jelent már meg írásunk, és továbbra is szeretnénk időnként hírt adni magunkról. Ez a cím valójában „iskolánkra”, a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskolára, a régi, több mint száz évvel ezelőtt Gyurátz Ferenc püspök által elindított Kőszegi Leánynevelő Intézetre vonatkozik.
>>
|
Újabb drogambulancia a MÖSZ égisze alatt
A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat június 27-én, hétfőn – a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napját követően – nyitotta meg Szolnokon az egész megyét lefedő drogambulanciáját, amely új, hiánypótló szolgáltatásokkal kívánja segíteni a régióban élő szenvedélybetegeket.
>>
|
E heti Luther-idézet |
Luther-idézet
„Hogyan végezhet a víz ilyen nagy dolgokat? Nem a víz végzi, hanem Isten igéje, mely a vízzel együtt van, és a hit, mely bízik a vízzel egyesített igében. Mert a víz Isten igéje nélkül csak víz, és nem keresztség. Isten igéjével együtt azonban keresztség, vagyis az életnek kegyelemben gazdag vize és a »Szentlélekben való újjászületés fürdője«…”
>>
|
Kultúrkörök |
Bronzba zárt imák
Az orosz kulturális évadhoz kapcsolódó kiállítás látható a budapesti Iparművészeti Múzeumban július 10-ig. Akik kíváncsiak rá, jól teszik tehát, ha igyekeznek a tárlat meglátogatását a programjukba illeszteni. A kiállított ötszáz fémikon – sárgaréz- illetve bronzöntvényből készült, gyakran színes zománcdíszítésű műtárgy – a moszkvai Rubljov Múzeumból és hazai közgyűjteményekből, illetve magángyűjtőktől származik.
>>
|
Határtalan ünnep
Igazi világzene ez a „népek pünkösdje”. Szvorák Kati népdalénekes újabb – szám szerint huszadik – önálló albuma méltó módon köszöntötte a „születésnapját ünneplő” egyházat. ...
>>
|
Harangtörténeti ankét
A budapesti Öntödei Múzeum immár ötödik nemzetközi harangtörténeti ankétja június 23-án Schiller egyik legszebb költeményével, az Ének a harangról című, az ember életét örömében, bánatában végigkísérő harangot megidéző verssel kezdődött. Ám a mottóként idézett sorok ne csak a mindig hitet, reményt adó harang mestereinek munkáját dicsérjék; legyenek értékmérői a nagy érdeklődéssel, várakozással fogadott találkozás létrehozóinak, lelkes előadóinak és résztvevőinek is. Emlékezetes kis nemzetközi összejövetel részesei lehettünk ugyanis négy napig fővárosunkban és Sárospatakon – a harang jegyében.
>>
|
„Testvéred feleségét…”
Nem tudom, hogy a filmművészetben létezik-e „nemzeti sajátosság”, de az nyilvánvaló, hogy a kortárs dán filmek nálunk bemutatott darabjainak van valami egyedi, sajátos varázsa.
>>
|
A vasárnap igéje |
Az Atya parancsolata: örök élet
A mai evangélium Jézus azon beszédének a részlete, amelyet Jeruzsálembe való bevonulása után mondott a húsvéti ünnepre gyülekező sokaságnak. Hallgatói többségükben vallásos zsidó emberek voltak, akik Isten parancsolatán a mózesi törvényt értették, amely a Sínai-hegynél kötött szövetség szimbóluma is volt. A szövetséghez Kánaán birtoklásának ígérete fűződött, így a hallgatóságot bizonyára meghökkentette Jézus kijelentése: „…maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek. Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet.” Ez merőben új perspektíváját tárja fel Isten szövetségi hűségének: az Úr nemcsak az ideig való földi világban gondoskodik népe lakóhelyéről, hanem az örökkévalóságban is, ahol övéinek örök életet ad.
>>
|
Oratio oecumenica |
Oratio oecumenica
Mennyei Atyánk! Könyörgünk hozzád, hogy ragyogó napfényed világosságában képesek legyünk észrevenni erőtlenségünket, gyengeségünket, törékenységünket. Add, Urunk, hogy felismerjük: az életben maradáshoz feltétlenül szükségünk van rád. Kérünk, így áldj meg minket jelenléteddel és a jelenlétedből kisugárzó erővel. Erre az erőre mindennél inkább szükségünk van ahhoz, hogy a te utadon járhassunk.
>>
|
Gyermekvár |
Kedves Gyerekek!
A nyári hónapokban biztosan ti is sokfelé kirándultok. Talán vízpartra mentek, vagy egy szép múzeumba, de az is lehet, hogy egy régi várhoz vezet majd utatok. A szünidőben négyszer olvashatjátok a Gyermekvár rovatát az Evangélikus Életben. Minden alkalommal egy-egy képzeletbeli kirándulást teszünk a Biblia segítségével olyan kőépületekhez, városfalakhoz, ahol Isten megmutatta hatalmát. A történetek végén találtok egy-egy rejtvényt is; a megfejtésüket küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A negyedik rész után sorsolást tartunk, amelyen három szerencsés megfejtő ajándékcsomagot nyer. Aki minden alkalommal beküldi a helyes megfejtést, annak a neve négyszer kerül a kalapba, így nagyobb esélye van arra, hogy nyerjen.
>>
|
|