Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 28 - Kedves Gyerekek!

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!

A nyári hónapokban biztosan ti is sokfelé kirándultok. Talán vízpartra mentek, vagy egy szép múzeumba, de az is lehet, hogy egy régi várhoz vezet majd utatok. A szünidőben négyszer olvashatjátok a Gyermekvár rovatát az Evangélikus Életben. Minden alkalommal egy-egy képzeletbeli kirándulást teszünk a Biblia segítségével olyan kőépületekhez, városfalakhoz, ahol Isten megmutatta hatalmát. A történetek végén találtok egy-egy rejtvényt is; a megfejtésüket küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A negyedik rész után sorsolást tartunk, amelyen három szerencsés megfejtő ajándékcsomagot nyer. Aki minden alkalommal beküldi a helyes megfejtést, annak a neve négyszer kerül a kalapba, így nagyobb esélye van arra, hogy nyerjen.

1. Bábel tornya (1Móz 11,1–9)

Az özönvíz után az egész földön csak egyetlen nyelven beszéltek az emberek. Egyszer felkerekedtek, és Sineár földjén, egy völgyben telepedtek le. Először téglát készítettek, majd abból várost építettek. Egy nap az jutott az eszükbe, hogy olyan magas tornyot emelnek, amely az égig fog érni. Így akartak maguknak hírnevet és dicsőséget szerezni.

Amikor az Úr látta, hogy milyen nagy munkában vannak az emberek, leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot. Nagyon nem tetszett neki, amit látott, mert tudta, hogy ha elkészül az égig érő torony, akkor az emberek túlságosan büszkék lesznek magukra. Azt fogják gondolni, hogy már nagyobbak, mint maga az Úr, és ezért nem fognak hozzá imádkozni. Így büntetésül összezavarta a nyelvüket. Mindegyikük más és más nyelven kezdett el beszélni – nem is értették egymást. A vezetők hiába akarták kiadni az utasítást az építkezéshez, az emberek nem értették, mit mondanak. Az egyik kőműves nem értette a másikat, az ácsok sem tudtak tovább dolgozni, és a téglavetést is abbahagyták. Teljes lett a zűrzavar. Mindenki kiabált és szaladgált, de hiába: nem tudták folytatni a torony építését.

Nem is maradtak sokáig együtt. Mindenki összepakolta a holmiját, és az emberek szétszéledtek szerte a világban. Így alakultak ki a nyelvek.

A félbemaradt tornyot Bábel tornyának nevezzük, bábeli zűrzavarnak pedig az olyan helyzeteket, amikor az emberek össze-vissza szaladgálnak, nagy a hangzavar és a felfordulás.

**I. ennyi nyelv volt az építkezés elején

II. téglákat egymásra rak

III. építőkő

IV. ez is épült a városban

  1. az Úr ezt akarta az emberek nyelvével: „össze…”

VI. itt telepedtek le az emberek

VII. a várost és a tornyot készítők más szóval**

ilyen lett volna bábel tornya: