Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 29 - Áramszünet

Élő víz

Áramszünet

Egy kis nógrádi faluban nyaraltunk. A helyi kántortanító átadta nekünk a lakását néhány hétre, ugyanis ő is nyaralni ment. Apám elvállalta a kántor helyettesítését az orgona mellett.

Sok élmény várt bennünket, pesti gyerekeket ott, falun. Például amikor kora hajnalban kicsörtettek a legelőre a disznók és a tehenek… Este azonban váratlan meglepetés ért minket: hiába kerestük az ajtó mellett a villanykapcsolót! Abban az időben még sok helyütt nem volt villamos áram. Anyám a szúnyogokkal körülvett petróleumlámpa fénye mellett tálalta a vacsorát… De ma is előfordul – a városokban is –, hogy áramszünet következik be. Hirtelen nincs lámpafény, és persze nincs tévé, nincs rádió, és nem működik a hűtőszekrény sem…

Bizony életünk sok területén fel-felbukkan a „nincs”. Ismerjük a kánai menyegző történetét; ott is kínos volt, amikor elhangzott, hogy a jelenlévőknek „nincs boruk” (Jn 2,3). Mária közölte ezt Jézussal – várva, hogy ő majd megoldja valahogyan a helyzetet.

„Nincs boruk” – mélyebb értelme is van ennek a mondatnak. A bor a Bibliában szimbolikusan az örömöt is jelenti. Vagyis ha nincsen bor, az azt jelenti: nincsen öröm. Így jutunk vissza az alapvető „nincs”-hez. Nincs öröm. Ez jóval többet jelent, mint ha azt mondom, hogy hiányzik a rádió, a tévé vagy a villanyvilágítás. „Nincs öröm” – ez azt jelenti, hogy sok minden értelmét veszti. Lehet névnap, születésnap vagy akár karácsony – ha belül ott az a „nincs”, akkor semminek sem tudunk örülni. Keserves állapot, de jó dolog is kisülhet belőle, hogyha valaki – mint egykor Mária tette – Jézushoz fordul ebben a gyötrő helyzetben. Ha bevallja, hogy nincs öröme, nincs békessége; hogy minden célját és értelmét vesztette a számára…

Jézus keresi az ilyen embereket. Rájuk gondol, amikor azt mondja: „Ha valaki szomjúhozik, jöjjön én hozzám, és igyék.” (Jn 7,37; Károli-fordítás) Emberek, családtagok, barátok nem tudnak igazán segíteni. A nagy üresség, a nagy „nincs” megoldása: a Megváltó. Ő így biztat: „…én azért jöttem, hogy életök legyen, és bővölködjenek.” (Jn 10,10; Károli-fordítás)

Nem a bor mámora segít, de nem is valami szép muzsika vagy egy vidám kabaréműsor. A megszépített múlt felett való nosztalgiázás sem old meg semmit. De Jézus azért jött, hogy igazi életed legyen; hogy végre újra ott legyél a forrásnál, Istennél, ahol megszűnik a kínzó „nincs” és az örömtelen vergődés.

Gáncs Aladár