Kultúrkörök

Hasadt (1992)

"Nem szeretem az egyformaságot. Én a világot gazdagnak látom. Nézem az embert, akiről portrét csinálok, és a szemében tájat, viaduktot látok. De ez természetes: amikor dolgozom, millió dolog eszembe jut. Mert együtt dolgozunk: az anyag és én. És az anyag által a világ szól hozzám. Ahogy szól bárkihez, aki rászánja az időt. Akkor megnyílik, és megmutatja, milyen végtelenül gazdag” – vallja Balás Eszter Munkácsy-díjas képzőművész. Az Ernst Múzeumban július 14. és augusztus 3. között látható kiállítása egy érett és elismert alkotó eddigi legnagyobb szabású bemutatkozása.

Az alkotó teljes életművét felölelő tárlaton megtalálható az összes plasztikai műfaj, az éremtől a kisplasztikákon át egészen a nagyméretű szobrokig. Balás Eszter eddigi munkásságát megismerve korszakok együttélését, összefonódását élvezhetjük az ősi formáktól a legkorszerűbb megoldásokig.

A kiállított anyag mégsem kelti a széttagoltság érzetét, ugyanis a szobrásznőre jellemző formai letisztultság, a nyers anyagot átszellemítő gondolatgazdagság mindegyik művét egyénivé, sajátossá és egyszerűségében is rendkívülivé teszi. A figurativitástól tulajdonképpen sohasem szakad el, alakjai azonban gyakran geometrikus elemekből is építkeznek, olykor jelszerűvé válnak. Sík Csaba írja róla: „Balás Eszter portrékat csinál, a kegyetlen éleslátás és a megértő szeretet emlékműveit.”

Balás művészetében állandóan érzékelhető az a felfogás, hogy a művészet örökké, az emberi léten és időn túl is létező dolog. Az e világi és a túlvilági lét kapcsolatát vizsgálják isten- és kapuszobrai (Félszárnyú angyal, 1988; Átjáró, 2000), ezek közül napjainkban is látható egy az Erzsébet téren. Életművében külön csoportot alkotnak a nő és férfi viszonyát értelmező alkotások, amelyekben többnyire a férfi és nő ellentéte, ugyanakkor összeolvadása, egymásba való kapcsolódása kapja a fő hangsúlyt (Androgün, 1991; Szemben, 1991).

Kisplasztikáin – melynek az anyaga legtöbbször kő, bronz, márvány, terrakotta és gipsz –, monumentális szobrain kívül a kiállításon grafikai munkái is láthatóak lesznek, mint például legsikerültebb szitanyomat-sorozata, a Rajzok a tudatalattiból, emellett árnyékfotói és komputergrafikái is – melyeknek a főbb motívumai szobrászati alkotásain köszönnek vissza – közönség elé kerülnek. Fontos megemlíteni, hogy Balásnak huszonegy köztéri alkotása látható Magyarországon, illetve Vietnamban és Dél-Koreában.

Az Ernst Múzeum kerekasztal-beszélgetést is rendez Balás Eszter művészetéről – az ő jelenlétében – július 27-én, szerdán 18 órakor Kopócsy Anna és Radnóti Sándor részvételével. A kiállításhoz életmű-katalógus készült. A múzeum címe: Budapest VI. ker., Nagymező u. 8.

Stenczer Sára