Szószóró
Szenvedélyek: szenvedjek vagy éljek?
Ebben az évben is sor került hazánkban június 26-án a kábítószer-ellenes világnap megrendezésére; ez alkalomból nyitották meg Budapesten a Köztes átmenetek elnevezésű tárlatot. A drogokról szóló, egyhetes kiállítás a függőség ijesztő, egyben érdekes és elgondolkodtató világába kalauzolta a látogatókat.
Köztes átmenetek: a név arra utal, hogy a kívülállók, de sokszor a közvetlen környezet számára is észrevétlenül, észrevehetetlenül csúszik bele az ember a szenvedélybetegség mélységeibe, s csak akkor derül ki, hogy valójában mi a helyzet, amikor már késő megállni a lejtőn. Marad a halálig tartó narkózás vagy a leszokás fájdalmas útja.
Valaki így jellemezte a drogkarrier kialakulásának folyamatát: az emberből fokozatosan eltűnik a jó; az a képesség, hogy tekintettel tudjon lenni másokra. Úgy is mondhatnánk: elveszti az erkölcsi ítélőképességét.
A kiállításon bemutatott fiatalok között volt gazdag és szegény, elvált szülők gyermeke és rendezett családi háttér is. Egy a közös bennük: valahol, valamikor, rövidebb vagy hosszabb időre elveszítették a kapcsolatot a szüleikkel, családjukkal. Nem figyeltek rájuk, nem volt rájuk elég idő, nem kaptak elég szeretetet.
Nagyon sok pozitív dolgot űzhetünk szenvedélyesen – sport, tánc, zenélés, számítógépes játékok stb. Azonban bármilyen tevékenység vagy hobbi károssá válhat akkor, ha túlzásba visszük, ha az tölti ki az életünket, s egy idő után már mindent és mindenki mást kiszorít. A Biblia eligazít minket ebben a kérdésben is: „Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává.” (1Kor 6,12) Ez csak úgy lehetséges, ha nem veszítjük el a kapcsolatot egymással – és főként Istennel.
Droghasználó fiatalok szülei mesélték egy beszélgetőcsoportban, hogy a gyerekeik valójában Istent keresik, istenhiányuk van, és ezt az űrt próbálják a szerekkel betölteni. Tegyük föl magunknak a kérdést: vajon nem használunk-e gyakran mi is hasonló pótszereket az Urunkkal való közösség helyett? Legyen szenvedélyünk az Isten-függőség! Ez a legjobb alternatíva a számunkra – és azok számára is, akiken segíteni szeretnénk.
Köztes átmenetek, lassú lecsúszás helyett Jézus által megtapasztalhatjuk a radikális változást, új életet kezdhetünk – mindenféle (testi és lelki) drog nélkül, tisztán.
Adámi Mária