Kultúrkörök

Ha az asztronómia iránt érdeklõdõ kedves olvasó a legõsibb csillagászati eszközrõl hall, elsõre talán valamilyen míves kialakítású távcsõre gondol. Pedig az 1600-as évek legelején feltalált teleszkópokat jóval megelõzték egyéb érdekes mûszerek. Ezek közül a legpatinásabbak a mindenki által ismert és kedvelt, mûvészeti alkotásnak is tekinthetõ idõmérõ eszközök, a napórák, melyek története több ezer évre, egészen az ókorig nyúlik vissza. A középkorban is ez volt az egyetlen széles körben is elterjedt csillagászati eszköz, sõt egészen az 1850-es évekig napórákkal ellenõrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását. Az árnyékvetõk napjainkban sem mentek ki a divatból – létesítésük a 21. században ismét reneszánszát éli.

A napórák egyrészt mûszaki alkotások, hiszen elkészítésük pontos tervezést igényel. Másrészt mûvészeti alkotásoknak is tekinthetõk, mivel kivitelezõik általában iparmûvészek. Nem szabad megfeledkeznünk a csillagászokról sem: az õ szakmai tudásuk szükséges ahhoz, hogy a Nap járásának ismeretében megtervezzék a napóra elhelyezését, árnyékvetõjének állását és a számozást. Szólnunk kell természetesen az építészettel fennálló kapcsolatról is, hiszen az árnyékórákat sokszor az épületekkel együtt alkotják meg, és sok, mûemlékvédelmi szempontból is értékes ház, intézmény vagy templom elsõ számú díszének számítanak.

A rögzített napóráknak három alaptípusuk van; az egyes típusok számlapjuk helyzetében térnek el egymástól. A horizontális napórák vízszintesen (horizontálisan) elhelyezkedõ számlapúak. Ezeket elsõsorban parkokba, udvarokba, kertekbe tevezik. A vertikális napórák függõlegesen (vertikálisan) elhelyezett számlapúak. Ezek nagyrészt épületek – templomok, kolostorok, iskolák, városházák, lakóházak – falán találhatók. A harmadik csoportot a többféle altípust is magukba foglaló ekvatoriális napórák alkotják, melyek a földi egyenlítõvel párhuzamos és az égi egyenlítõre mutató számlapsíkúak.

Az idõt az árnyékvetõ által keltett, a számlapra vetülõ árnyék mutatja. Az árnyékvetõ a Föld forgástengelyével párhuzamos, és az égi pólusra mutat. Hajlásszöge az adott hely földrajzi szélességének megfelelõ – ez Budapesten például 47 fok. A napórák a valódi helyi idõt mutatják, ellentétben karóráinkkal, melyek az adott helyen érvényes zónaidõ szerint járnak. Az idõmérõ eszközök vagy a téli, vagy a nyári idõszámítás szerint „mûködnek”, de létezik olyan napóra is, amelynek kettõs skálája van.

Az árnyékórákat nagyon gyakran különbözõ díszítésekkel is ellátják: találhatunk rajtuk napkorongot, naparcot, a Holdat, bolygókat, csillagokat vagy az állatövi csillagképek ábráit, illetve festményeket, dombormûveket, szobrokat, valamint évszámokat és különbözõ feliratokat. A feliratok általában az idõ múlásával kapcsolatos bölcsességeket fogalmaznak meg, többnyire latin nyelven. „Ember tervez, Isten végez”; „A hamisságok idõvel semmivé foszlanak”; „Az idõ gyógyítja a lelket”; „Imádkozzál és dolgozzál”; „A Nap megy, gyógyít, felosztja az idõt”; „Egy órád se legyen cél nélkül!”; „Tégy úgy, mint a napóra: csak a fényes napjaidat számláljad!” – hogy csak néhány példát említsünk.

Az általános áttekintés után most felkerekedünk, és Magyarország jelenlegi határain belül felkeressük azokat az evangélikus templomokat és iskolákat, melyeken napórák találhatók. Virtuális túránk során eljutunk Sopronba, a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskolába, Nemeskér, Pusztavám és Bakonyszentlászló evangélikus templomaiba, illetve a fõvárosban a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumba.

A túravezetéshez nyújtott segítségért köszönettel tartozunk Keszthelyi Sándornak a Magyar napóra-katalógus és a Magyarország napórái címû alapmûveiben szereplõ adatokért, illetve szakmai tanácsaiért, Muntag Andrásnak a napórákra vonatkozó legfrissebb információkért és fotókért, Molnár Miklósnak és Vígh Lajosnak az általuk küldött fényképfelvételekért, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület napóra szakcsoportjának támogatásáért. Jelezzük továbbá, hogy az egyes templomokra és oktatási intézményekre vonatkozó általános információkat a gyülekezeti és iskolai honlapok adatai, valamint az Evangélikus templomok Magyarországon címû kötet alapján egészítettük ki.