Napról napra

Új nap – új kegyelem

Liturgikus sarok

Misszió istentisztelettel, istentiszteletből, istentisztelet után (I.)
Sorozatunknak a bevezető után következő első – kétrészes – cikke az országos missziói lelkész tollából való. Az eredetileg egyetlen írásnak szánt kéziratot a rovatvezető kénytelen volt – az adott terjedelem szabta korlátok miatt – két részre bontani, hogy „ne lógjon ki” a Liturgikus sarokból. Így jelen számunkban a szerző biblikus alapvetése, a következőben pedig az abból fakadó konklúzió olvasható. (H. K.) >>

Élő víz

A boldog nemzet
„A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, / hogy rabok tovább / Nem leszünk!”(Petőfi Sándor) >>

A hajó
A hajó az egyház szimbóluma. Eredete az Ószövetség első lapjaira nyúlik vissza: Noé történetéhez. Istennek akkor úgy tetszett, hogy a gonoszsága, istentelensége miatt tőle elfordult népet özönvízzel pusztítja el. Csak azok menekültek meg, akik a Noé által készített bárkába menekültek. >>

Kevesen voltunk?
„Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Mt18,20) Az utóbbi időben sokszor beszélünk arról, hogy kevesen vagyunk az istentiszteleten, foghíjasak a padsorok; hogy általában csak nagy ünnepeken: karácsonykor, húsvétkor vagy különleges események – lelkészszentelés, házasságkötés, konfirmáció – alkalmával telnek meg a templomok. Azonban az egyházi ünnepekre sokan csupán megszokásból jönnek el – mert karácsonykor, húsvétkor „illik” templomba menni. Az utóbbi eseményekre pedig jönnek a családtagok, ismerősök, barátok. >>

Heti útravaló
**Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott.** (Zsolt 33,12) >>

Egyházunk egy-két hete

„Mikor lesz a következő tábor?”
Mint oly sok az országban, a csorvási evangélikus gyülekezet is elöregedőben van, a középkorosztályból és a fiatal felnőttekből is csak kevesen járnak a különböző alkalmakra. Hogy mégis lehet reménysége a közelmúltban városi rangot kapott település evangélikusainak, arra a júniusban és júliusban megrendezett két gyermektábor a legfőbb bizonyíték. >>

Keresztutak

Középpontban az úrvacsora
Évről évre ugyanazon a gyönyörű helyen, Heilsbronnban gyűlnek össze bajor testvéregyházunknak azok a tagjai, akik az istentiszteleti élet mélyebb összefüggései iránt érdeklődnek. A bajor lutheránus liturgikus konferencia azonban nem zártkörű rendezvény: mindig szélesre tárja a kapuit a testvéregyházak előtt is. Több mint tíz éve rendszeresen egy-egy magyar résztvevő is jelen van a júliusi találkozón. Ebben az évben e sorok szerzőjének adatott meg, hogy együtt gondolkodjon, imádkozzon, énekeljen a többi résztvevővel a 12. századi alapokra épült templomban (Münster) és az azt körülvevő egykori ciszterci kolostorban (ma a bajor egyház pedagógiai központja). >>

Ökumenikus eszperantistatalálkozó Piliscsabán
Egy lengyel szemorvos, Ludoviko Lazaro Zamenhof (1859–1917) azért alkotta meg 1878-ban az eszperantót, mert azt remélte, hogy ennek a mindenki számára könnyen megtanulható, dallamos nyelvnek a világméretű elterjedésével meg fog szűnni az emberek közötti békétlenség. Ezért is jelent a nyelv neve „reménykedőt”. >>

Csillagpont
**Nyomdokainkban jártak református testvéreink, akik – Bodajk után – ismét egy korábbi Szélrózsa-helyszínt, a Debrecenhez közeli Dorcas kempinget választották második országos ifjúsági találkozójuk színhelyéül. Bár a július 19. és 23. között lezajlott Csillagpont nem csak e tekintetben mutatott hasonlóságot az evangélikus fiatalok kétévenkénti – jövőre már hatodszorra (!) rendezendő – „Szélrózsájával”, az igazsághoz tartozik, hogy Debrecenben nekünk is volt mit tanulnunk. Rendkívül gondos, a legapróbb részletekre kiterjedő előkészítő munka és gördülékeny lebonyolítás jellemezte a feltűnően színvonalas zenei programokkal tűzdelt öt napot, amelynek lelkiségéből a képernyők előtt is ízelítőt kaphattunk a szombati záró istentiszteletet élőben közvetítő közszolgálati televízió (az mtv) jóvoltából. >>

Átvilágításra számíthatnak a baloldali evangélikus lelkészek Németországban
Át akarja világíttatni a német evangélikus egyház azon lelkészeit, akik az új Baloldali Pártban vállalnak szerepet – mondta egy egyházi illetékes egy keddi lapinterjúban. Az egyház szeptembertől kíván életbe léptetni egy irányelvet, amely szerint a lelkészeknek, valamint az egyház és a diakónia főállású munkatársainak nem szabad hozzájárulniuk ahhoz, hogy a közvéleményben kétségek merüljenek fel az egyház szavahihetőségét illetően. Ilyen helyzetnek számít, ha munkaidejükön kívül szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali csoportnál tevékenykednek – fejti ki az újság. >>

Evangélikusok

Felelősséggel Krisztus szolgálatában
Az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) Alapítvány titkára, Herkely János még ki sem pihenhette a július 11. és 16. között mintegy száz résztvevővel lezajlott lucfalvi gyerektábor fáradalmait, máris vissza kellett utaznia a fővárosba. Ugyanis Piliscsabán július 17-én kezdődött a következő, fiataloknak szóló program. Lucfalvi találkozásunkkor az interjút az „alapkérdéssel” kezdtük: hogyan és mikor jött létre a sokrétű szolgálatot végző alapítvány? >>

e-világ

Evangélikus fiatalok madárlesen
„Van egy evangélikus tábor, ahol odafigyelünk egy törött szárnyú gólyára, ahol lebilincselő beszámolót hallgathatunk a farkasok megfigyeléséről, ahol együtt sírunk a mérgezett Tiszáért; összeállítjuk ökológiai lábnyomunkat, és elcsodálkozunk azon, hogy mennyi felesleges energiát használunk. Van egy tábor, ahol megismerjük hazánk nemzeti parkjait, túrázunk barlangban és hegyeken, fürdőzünk tavakban és strandokon. Egy tábor, ahol az áhítatok oltára egy hegy vagy egy erdő vagy éppen a Hortobágy horizontja. Van egy tábor, ahol csendben figyelünk a természet hangjaira, és emlékezetünkbe raktározzuk a kövek és a növények formáit, de a csendet gyakran játékos vetélkedők és kreatív csoportmunkák zsibongása töri meg. Van egy tábor, ahol Isten igéjében ott lüktet az a felelősség, amellyel ránk bízta teremtett világunk ápolását.” A www.termeszettabor.hu honlapon olvastam a IV. evangélikus természetvédő ifjúsági táborról, amely idén a Fertő–Hanság Nemzeti Parkba látogatott el. Erről a hétről kérdeztem Kodácsy-Simon Esztert, az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktoranduszát, a tábor szervezőjét. >>

Keresztény szemmel

Nemek és igenek
Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban van egy emlékem, amely máig erősen él bennem, pedig a múlt század negyvenes éveiben történt az eset. Harmadik elemisták voltunk a Deák téri evangélikus iskolában. A tanév elején félrehívott a tanítónk, Veperdi Ernő, és arra kért, hogy vállaljak el egy értelmileg sérült fiút padtársnak. Iván nem beteg a szó szoros értelmében, hanem lassúbb a felfogása, nehezebben beszél, keresi a szavakat, azonkívül időnként kényszermozgásokat produkál. Figyelni kell rá, szeretettel meg kell nyugtatni, el kell magyarázni neki a dolgokat stb. >>

Harry Potter egy „mugli” olvasatában
Nehezen tudnám megnevezni a kedvenc könyvemet, azt viszont kérdés nélkül is elárulom, hogy az általam legkevésbé kedvelt könyvek – a Harry Potter-kötetek. Tudom, J. K. Rowling regénysorozata világszerte nagy népszerűségnek örvend, és előrebocsátom, hogy én is olvastam a már magyarul is megjelent köteteket. >>

A varázslóinas esete Joseph Ratzingerrel
Harry Potter nincs ínyére XVI. Benedek pápának a Corriere della Sera szerint. A legnagyobb példányszámú olasz napilap a minap Joseph Ratzinger egyik leveléből közölt részletet a Potter-sorozat legújabb kötetének premierje előtt közreadott összeállításában. >>

Gondolatok nagyapám temetésén
Nagyobbik fiam immáron hatéves, és egyre többet kérdez mindenféléről. Én pedig riadtan hallom a hangjában, látom a mozdulataiban saját kérdéseimet, kéréseimet; valaha volt önmagam mozdulatait tükrözik vissza a fiaméi. S ami a legdöbbenetesebb: egyre gyakrabban veszem észre magamon őseim, apám és anyám hanghordozását, mozdulatait, tetteik logikáját. Nem csak ő tükrözi vissza az én egykori önmagamat, én is tükrözök valamit: őseimet s mindazt, amit valaha tőlük kaptam. A mozdulatok, gondolatok, remények és fájdalmak, amelyek a maguk természetességében voltak eddig jelen, most kiválnak a háttérből, sajátos jelleget kapnak – amit megszoktam, ezért magától értetődőnek hittem, most hirtelen üzenetté kezd válni. Olyan üzenetté, amelyből magam is élek, s amelyet félig tudatosan, félig ösztönösen adok tovább a fiamnak. >>

A hét témája

Pál apostol görögországi missziós útjain
Júniusban megajándékoztuk magunkat egy tizenegy napos görögországi körúttal. Ugyanezt az utat huszonkét évvel ezelőtt már megtettük a feleségemmel, de most úgy döntöttünk, hogy még egyszer bejárjuk az öreg kontinens kultúrájának bölcsőjét, és azokat a helyeket, ahol a mai Európa első keresztény gyülekezetei létrejöttek. >>

Szolgálatban

A kamalduli remeték rendházának romjainál
Kár, hogy a kamalduli remeteség barokk kori rendházegyüttese alig-alig ismert hazánkban. Pedig ha többen látogatnák, talán több pénz jutna fenntartására, felújítására, s nem ütötte volna fel a fejét az enyészet. Kihasználatlan épületek, málló vakolat, repedezett falak. Ám ha az Oroszlány melletti Majkpuszta nem is tartozik a felkapott idegenforgalmi helyek közé, a mostaninál mindenképpen több támogatást érdemelne ez a páratlan műemlék. (Valahogy úgy, ahogy a külföldön található hasonló kolostorokat megbecsülik.) Múltidéző atmoszférája sajátos világot tár elénk. Egy darabot a történelemből, egy érdekes lapot a kereszténység történetéből. Talán még ennél is többet: bepillantást enged a hívő ember „lelkületébe”. >>

evél&levél

NEM és még egyszer NEM
Az Evangélikus Élet július 24-i (30.) számában olvastam dr. Korányi András lelkésztársam Nem című írását. Nem kiegészíteni, felülírni vagy bírálni szeretném az írást. Minden mondatával teljes mértékben egyetértek. Írásom talán egy kicsit továbbviszi gondolatainkat abban az irányban, hogy „honnan jöttünk, hová megyünk, és kik vagyunk”. >>

A közelmúlt krónikája

Református vélemény a kormány SMS-kampányában feltett első kérdésről
A Református Pedagógiai Intézet megrökönyödését fejezte ki a kormány SMS-kampányában feltett kérdés kapcsán, melyben arra vár választ az emberektől, hogy a kétgyerekes családok számára lehetőséget adnának-e a harmadik gyerek nemének megválasztására – olvasható az intézet állásfoglalásában. „Sem a formát, sem a felvetett kérdést nem tartjuk a legaktuálisabbnak és a legmegfelelőbbnek” – áll a közleményben, amelyet az MRE zsinatának kommunikációs szolgálata juttatott el az MTI-hez. >>

Muszlimok az unióban
A brit fővárosban elkövetett öngyilkos merényletek ráirányították a figyelmet az Európában élő muzulmán közösségre. A muszlimok összlétszáma tizenötmillióra tehető az Európai Unió 455 milliós lakosságán belül, azaz az iszlám hitűek az Európában élők alig több mint három százalékát teszik ki, s ezen belül is csak elenyésző kisebbségük számít szélsőségesnek. A muszlimok lakosságon belüli aránya csak Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Németországban haladja meg az átlagot. >>

Antennaszolgálat
Adnak-e többletet az egyházi iskolák? Az elmúlt másfél évtized folyamán – amikor számos egyházi oktatási intézményt újraindítottak – sokan és sokszor tették fel ezt a kérdést. Azokban az iskolákban, amelyekben képesek voltak eredményeket felmutatni, megemelkedett a növendékek száma. Erre különféle magyarázatokat adtak: beszéltek az oktatás magas színvonaláról, kiemelkedő tudású és képzettségű tanárokról, munkájukat életükkel, magatartásukkal hitelesítő nevelőkről, a „nemzet napszámosairól”, akik mindent feláldoznak az iskoláért… >>

Déli harangszó Vönöckről
Július 31-től augusztus 7-ig minden délben a vönöcki evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. >>

Szenzációs lelet a Júdeai-sivatagban
Mintegy kétezer éves bibliai tekercstöredékhez, ötven éve az egyik legfontosabb régészeti lelethez jutott egy izraeli régész azáltal, hogy találkozott egy beduinnal a Júdeai-sivatag egyik völgyében. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„Az emberek cselekedetei, még ha mindig mutatósaknak és jóknak tűnnek is, megvizsgálva mégis halálos bűnök. Az Isten cselekedetei, még ha ékteleneknek és bajt hozóknak tűnnek is, a valóságban halhatatlan érdemek. Az emberek cselekedetei (azokról szólunk, amelyek jó cselekedeteknek látszanak) nem úgy halálos bűnök, hogy mind köztörvényes bűnök lennének.” >>

Kultúrkörök

Magyar história Bakonycsernyén
Történelmünk különös feldolgozására csodálkozhattak rá a bakonycsernyeiek július 24-én este a templomkertben. Az érdeklődők Magyar história címmel történelmi rockoperát láthattak, hallhattak. A belépőjegyek árából befolyt adományokat az evangélikus óvoda építésére fordítják majd. >>

Magángyűjteményből állami múzeum
A „matyó fővárosban”, Mezőkövesden a méltán nevezetes Matyó Múzeum mellett egy másik egyedülálló gyűjtemény is látható: a Mezőgazdasági Gépmúzeum agrárműszaki emlékek és népi használati eszközök sorát mutatja be. A múzeum létrejötte Hajdú Ráfis János nevéhez fűződik, az ő gyűjteménye volt a gépmúzeum alapja. Törzsanyagát 160 gőz- és robbanómotoros erőgép, 100 mezőgazdasági gép, 50 gazdasági eszköz és számos gépalkatrész alkotja. A kollekció 1979 óta a miskolci Herman Ottó Múzeum kihelyezett közgyűjteménye. >>

Mi a napóra?
Ha az asztronómia iránt érdeklődő kedves olvasó a legősibb csillagászati eszközről hall, elsőre talán valamilyen míves kialakítású távcsőre gondol. Pedig az 1600-as évek legelején feltalált teleszkópokat jóval megelőzték egyéb érdekes műszerek. Ezek közül a legpatinásabbak a mindenki által ismert és kedvelt, művészeti alkotásnak is tekinthető időmérő eszközök, a napórák, melyek története több ezer évre, egészen az ókorig nyúlik vissza. A középkorban is ez volt az egyetlen széles körben is elterjedt csillagászati eszköz, sőt egészen az 1850-es évekig napórákkal ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását. Az árnyékvetők napjainkban sem mentek ki a divatból – létesítésük a 21. században ismét reneszánszát éli. >>

Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola (Sopron)
Ugyancsak Győr-Moson-Sopron megyében, Sopronban, a Hunyadi János utca 8–10. szám alatt található a Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola. 1956 szeptemberében nyitotta meg kapuit mint alapfokú oktatási intézmény. Működését leányiskolaként kezdte, 5–8. osztály működött benne, majd 1958 szeptemberétől feladatát koedukált általános iskolaként látta el. Az intézmény legnagyobb tanulói létszámát 1985-ben érte el. 1996. július 1-jétől működik Hunyadi János Evangélikus Általános Iskola néven. >>

Nemeskér, evangélikus templom
A Győr-Moson-Sopron megyében lévő Nemeskéren, a Fő utcában található az evangélikus templom. A település a 18. században azon kevés helyek egyike volt, ahol a lutheránusok számára – a hosszú üldöztetés után – engedélyezték, hogy istentiszteleteket tartsanak, és templomot emeljenek. 1732-ben hat hónap alatt építették fel a magtár formájú, akkor még szentély és torony nélküli, barokk stílusú, jelenleg műemlék templomot. Külső megjelenése egyszerű, belseje azonban páratlan szépségű. Gerendás mennyezet borul a hat oszlop tartotta, két oldalon végigfutó mellvédre, és itt található Magyarország legkorábbi és legértékesebb szószékoltára. A belső fafaragással harmonizáló oltár helybeliek munkája, a faragott szószék pedig német művészek alkotása. Az épület felújítására 1974 és 1978 között került sor. >>

Pusztavám, evangélikus templom
Fejér megyében, Pusztavámon, a Kossuth Lajos utca 127. szám alatt található az evangélikus templom. A műemlék jellegű épület 1785-ben késő barokk stílusban épült. >>

Bakonyszentlászló, evangélikus templom
Veszprém megyében, Bakonyszentlászlón, a Vak Bottyán utcában található az evangélikus templom. A műemlék a 13. század második felében épült. A helybeli lutheránusok elhagyott templomként vették birtokukba egykoron. Az ellenreformációt követő, a protestánsokat érintő megszorítások miatt akkoriban torony nem tartozott hozzá – ennek felhúzására 1816-ban került sor, amikor a templomot barokk stílusban újraépítették. Felmérése és egyes középkori elemeinek helyreállítása először 1965–1966-ban történt meg. A napjainkban is tartó, különböző szakaszokra osztható felújítási munkálatok 1994-ben kezdődtek meg; a támogatásoknak köszöntően ez teljes körű műemléki rekonstrukciót jelent. >>

Fasori evangélikus gimnázium
Budapesten, a VII. kerületben, a Városligeti fasor 17–21. szám alatt található a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium. Az épületegyüttest, az oktatási célokat szolgáló szárnyakat és a templomot 1903 és 1905 között emelték Pecz Samu tervei alapján neogótikus stílusban, a szűknek bizonyult Deák téri lutheránus gimnázium kiváltására. A kivitelezésben közreműködő neves mesterek közül érdemes említést tenni az ólomüveg ablakok készítőjéről, Róth Miksáról; a templom oltárképét festő Benczúr Gyuláról, illetve az Angster-dinasztia mesteréről, aki az orgonát alkotta meg. Az épület létrejöttében fontos szerepet játszott **Zsolnay Vilmos gyára is. 1952-ben államosították az intézményt; az Országos Pedagógiai Intézet működött benne. 1989-ben indult újra a tanítás az ismét egyházi kezelésbe került gimnáziumban. Az 1973–74-es templomrekonstrukció után az 1989. esztendőtől kezdődően több lépcsőben folytak felújítási munkálatok. >>

415 éves a vizsolyi Biblia
Négyszáztizenöt éve, 1590. július 20-án fejezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban a Károli Gáspár és munkatársai által fordított Bibliának, a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának a nyomtatását. >>

A vasárnap igéje

Jézus a mi reménységünk
„Tiéd vagyok, ments meg! Tiéd vagyok, ments meg!” – kiáltja kétségbeesetten cellájában az irgalmas Istent kereső ágostonos szerzetes. A Luther című film egyik jelenete ez, amely hűen tükrözi, hogy a késő középkor embere mennyire félt az isteni ítélettől, a kárhozat tüzétől. A reformátor hosszas tusakodás után lel rá a lelki békére, amikor rácsodálkozik arra a kegyelemre, amely Isten gyermekeinek része Jézus Krisztus által. A törvény szigora után erősíti és vigasztalja őt a szeretetről szóló evangélium és az a bizonyosság, hogy „az igaz ember pedig hitből fog élni” (Róm 1,17). Megigazulásának alapja a Megváltóba vetett hit. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
[Lelkész] Örök Isten, aki egyszülött Fiadat engesztelő áldozatul adtad bűneinkért, és feltámasztottad megigazulásunkra, add, hogy egyedül benned bizakodjunk, és reménységgel forduljunk hozzád könyörgésünkkel! >>

EvÉlet - Lelki segély

Kicsoda Jézus Krisztus?
„Kedves lelkésznő! Isten a szívemre helyezte, hogy mentsem meg egy kedves ismerősömet a kárhozattól. Művelt, jó szándékú családanya az illető, aki Jézust csodatévő prófétának ismeri csupán. Nem hiszi el, hogy ő Isten Fia, és nem érti, hogy miért ment a keresztre, miért nem mentette meg magát a kínhaláltól. Tudom, hogy milliószor elhangzott már az arról szóló magyarázat a szószékekről, hogy kicsoda Jézus, de aki nem jár templomba, nem hallhatja. Az én hitem, bizonyságtételem nem győzte meg az ismerősömet. Kérem, írjon Krisztusról, talán a cikk megragadja őt!” >>

Szószóró

Szemelvények a keresztény médiatábor mindennapjaiból
Zselickisfalud, július 20., szerda. Semmit nem aludtunk. De a lap és a rádióadás is elkészült. A reggelit valamennyien hosszú és lapos pislantások közepette fogyasztottuk el. De jólesett. A hasznos munka megízesítette a napok óta újra és újra asztalra tett kolbászt és körözöttet. >>