Kultúrkörök

Négyszáztizenöt éve, 1590. július 20-án fejezték be a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban a Károli Gáspár és munkatársai által fordított Bibliának, a 16. századi magyar nyelv páratlan dokumentumának a nyomtatását.

Wittenbergi és svájci tanulmányok után 1563-ban fogadta el a gönci gyülekezet meghívását Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor, és vezetése alatt virágzó egyházi élet bontakozott ki a környéken.

A gönci lelkész, a Kassa-völgyi egyházmegye szuperintendense 1586-ban, miután feleségét és gyermekeit a pestisjárvány idején elvesztette, nekikezdett a Biblia – apokrif leveleket is tartalmazó – teljes fordításának. A Bibliát először a 15. században, a huszita felkelés idején fordították magyarra, de nyomtatásban nem jelent meg, és csak korai másolatai maradtak fenn. Az első nyomdába került fordítás Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven című munkája volt 1533-ban, ezt követte Sylvester János Új Testamentuma 1541-ben, majd Heltai Gáspár kísérelte meg 1551 és 1565 között a teljes kiadást.

Károli Gáspár a munkájához jelentős anyagi segítséget kapott Rákóczi Zsigmond egri kapitánytól és Ecsedi Báthory István országbírótól. Munkatársai ismeretlenek; az eltérő nyelvezetből arra következtethetünk, hogy hárman lehettek, és az Ószövetség fordításában segítették Károlit. Az Újszövetséget maga Károli fordította; elsősorban a latin Vulgatából dolgozott, de vélhetőleg felhasználta a korábban készült részleges magyar bibliafordításokat is.

Károli egy személyben gondozója, szerkesztője, sajtó alá rendezője és kiadója is volt a könyvnek. Lapszéli jegyzeteket írt a szövegekhez, és a fejezetek elé tartalmi összefoglalót is készített. Miként ő maga írta bibliafordítása Elöljáró beszédében: „…Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…”

A nagy feladathoz Mantskovit Bálint e célból Vizsolyba telepített nyomdája Németalföldről új betűket kapott, a papírt Lengyelországból hozták. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték, és másfél év múlva, 1590. július 20-án fejezték be. A szedőknek négy és fél millió betűt kellett a papíron elhelyezniük. A nyomtatás már a fordítás alatt megkezdődött, a frissen elkészült részeket szinte laponként vitte a futár Göncről Vizsolyba.

A 2412 oldalas, mintegy hat kilogramm súlyú könyv két kötetben, nyolcszáz példányban jelent meg Károli Gáspár 1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. A főcímlapon a megjelenés idejeként 1590. január 10. olvasható. Károli a nagy mű megjelenése után egy évvel Nagykárolyban meghalt.

Az eredeti kiadásból 52 példány maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Három példány az Országos Széchényi Könyvtárban található, egyet Sárospatakon, egyet a vizsolyi templomban őriznek. Ez a példány sokáig kézbe vehető volt, miután azonban egyre több lap hiányzott belőle, üvegtárlóba került. A művet 1981-ben megjelentették külön e célra készített papíron, hasonmás kiadásban. Huszonnyolcezer példány a borsos ár ellenére rövid idő alatt elfogyott, és – ilyen típusú kiadványoknál szokatlan módon – a fakszimilét is újra kellett nyomni. Az eredeti példányok eszmei értéke felbecsülhetetlen; 2003 novemberében a vizsolyi Biblia egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért kelt el egy könyvárverésen.

A mű sajnálatos módon a lapok bűnügyi rovatában is szerepelt az elmúlt években: 2002. február 10-én a vizsolyi református templomból ellopták az ott őrzött eredeti példányt. Az eltulajdonított kincset 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva megtalálták. A tolvajok börtönbüntetést kaptak, a könyv pedig visszakerült eredeti helyére.

A vizsolyi Biblia nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem a magyar irodalmi nyelv tökéletesedését is jelentette. Károli fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. A magyar irodalmi nyelv alakulására gyakorolt hatása szinte felmérhetetlen. Ma is a legnépszerűbb bibliafordítás magyar területen, javított kiadásaival együtt ez a legtöbbször megjelent magyar könyv.

Három évtizeddel később, 1626-ban napvilágot látott a katolikus fordítás is, amely Káldi György munkája. A könyvek könyvét egyébként világszerte több mint 2200 nyelven lehet olvasni; mindazonáltal rendszerint csupán egyes kiválasztott bibliai könyvek lefordításáról van szó. A teljes Ó- és Újszövetség több mint 350 nyelven áll rendelkezésre. A bibliatársulatokat tömörítő United Bible Societies adatai alapján a legtöbb fordítást Afrikában lehet megtalálni, ezt követi Ázsia, Ausztrália és a Csendes-óceán térsége, Latin-Amerika és a karibi térség, majd Európa – közel 200 nyelvvel –, végül Észak-Amerika.

MTI