Gyermekvár

A nyári hónapokban biztosan ti is sokfelé kirándultok. Talán vízpartra mentek, vagy egy szép múzeumba, de az is lehet, hogy egy régi várhoz vezet majd utatok. A szünidőben négyszer olvashatjátok a Gyermekvár rovatát az Evangélikus Életben. Minden alkalommal egy-egy képzeletbeli kirándulást teszünk a Biblia segítségével olyan kőépületekhez, városfalakhoz, ahol az Isten megmutatta hatalmát. A történetek végén találtok egy-egy rejtvényt is; a megfejtésüket küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A negyedik rész után sorsolást tartunk, amelyen három szerencsés megfejtő ajándékcsomagot nyer. Aki minden alkalommal beküldi a helyes megfejtést, annak a neve négyszer kerül a kalapba, így nagyobb esélye van arra, hogy nyerjen.

Jónás prófétát az Úr Ninivébe küldte azzal a feladattal, hogy figyelmeztesse a lakosokat: ha továbbra is gonosz módon fognak cselekedni, és nem térnek le a rossz útról, elpusztítja a várost.

Jónás először nem akart engedelmeskedni, ezért egy épp az ellenkező irányba induló hajóra szállt fel. Az Úr azonban megbüntette őt: vihart küldött a tengerre, és a hullámok csak akkor csitultak el, amikor Jónást a vízbe dobták. De az Úr nem kívánta a halálát, ezért egy cethalat rendelt oda, amely bekapta a prófétát, és három nap múlva kiköpte a szárazföldre. Jónás most már teljesítette a rábízott feladatot, és Ninive utcáin hirdette az Úr üzenetét. A város lakói negyven napot kaptak Istentől arra, hogy megbánják a bűneiket. Jónás ezt az időszakot a hatalmas város falain kívül, egy bokor alatt hűsölve töltötte, és onnan akarta végignézni Ninive pusztulását.

A nép azonban királyával együtt nagyon megbánta mindazt a rosszat, amit tett; bocsánatkérése jeleként az egész város böjtölt. Az Úr pedig nem pusztította el Ninivét, amely olyan nagy volt, hogy három napig tartott átmenni az egyik végéből a másikba, és amelyet olyan szeretettel teremtett meg.