Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 34 - Isten „érmés” talentumosa

Evangélikusok

Isten „érmés” talentumosa

Néhány hete, egy késő délutánon az éremtervező csömöri háza felé haladva azon gondolkodtam, hogy milyen furcsa érzés lehet egy művész számára az, ha elmondhatja magáról: nincs olyan ember ma Magyarországon, aki ne ismerné – sőt használná – a munkáit, miközben a nevét bizonyára még sosem hallotta, vagy már nem emlékszik rá – hiszen 1992, az új forintérmék bevezetésének az éve már régen volt ahhoz, hogy tervezőjük, Kósa István neve ismerősen csengjen. Pedig a Magyar Nemzeti Bank nyílt pályázatán az általa beküldött érmesorozat nyert, így a most is használatos forintérméink nagy részének előlapján az ő alkotásai láthatók. A művész házi műhelyében ottjártamkor sok titokra fény derült.

– Az MNB jeligés pályázatot hirdetett nagyon szoros határidővel – kezdi a visszaemlékezést Kósa István, miközben a szekrényből előkerül a kiírás szövege és az eredeti gipszmintákat tartalmazó doboz is. – Az én „Értékeink” jeligéjű érmesorozatom Magyarország növény- és állatvilágára épült. Mivel a kiírás semmiféle kitételt nem tartalmazott a mintára vonatkozólag, Bercsik Ferenc „természetbúvár” kollégám hatására kezdtem el ebben az irányban kutatni.

A beérkezett pályaművek – rajzok és gipszminták – a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak kiállítva két-három hétig, hogy a nagyközönség is láthassa őket, és szavazhasson rájuk. Az „Értékeink” kapta a második legtöbb szavazatot. Majd egyéb – szakmai – zsűrik is tehettek javaslatot, ezután pedig a pályázatot kiíró szerv, a Magyar Nemzeti Bank döntött a végeredményről. Ők úgy határoztak, hogy a két legtöbb szavazatot kapott pályamunkából álljon össze az új pénzérmesorozat két oldala. Így kerültek az előlapra az én terveim, a hátlapra pedig Bartos István „Rege” jeligéjű pályamunkái.

– Az eredeti gipszmintákat és az elkészült forintérméket összehasonlítva felfedezhető néhány eltérés.

– A bírálóbizottságnak jogában állt változtatásokat eszközölni. Az én terveimben az egyforintoson a magyar kikerics, a kétforintoson a magyar nőszirom, az ötösön a magyar kökörcsin, a tízesen a kócsag, a húszason a nagy fakopáncs, az ötvenforintoson a túzok, a százforintos érmén pedig a kerecsensólyom szerepelt. Ha megnézzük a pénzforgalomba került érméket, láthatjuk a különbséget.

– Ahogy most a szekrényéből sorra kerül elő a többi gipszminta, ámulva nézem az aprólékos gonddal kivésett vonalakat és mintákat. Hol tanulta ennek a munkának a fortélyait?

– Az eredeti szakmám vésnök, e munkakörben dolgozom a Magyar Pénzverő Rt.-nél. De a gipszfaragás ezzel ellentétes munka, hiszen itt az ábrák negatív lenyomatát kell belevésni a gipszkarikába. Az érmék tervezését és a gipszfaragást autodidakta módon, munka után itthon tanultam meg, kísérleteztem ki.

– A másik szekrényben levő érmeket elnézve nem is akárhogy! A legkülönfélébb cégek által kért emlékérmektől kezdve települések díszpolgári plakettjein át neves történelmi évfordulókra készült érmekig érdekesebbnél érdekesebb darabokat látok itt sorakozni – még egy eredeti halasi csipke ezüstbe vésett változatát is! Megannyi felkérés és pályázaton megnyert megbízatás gyümölcse. A falon pedig egy japán nyelvű oklevél lóg…

– Erre vagyok talán a legbüszkébb. 1999-ben egy japán nemzetközi éremtervező pályázaton az általam tervezett érem nyerte el az első díjat. A téma itt is szabadon választott volt. Mivel a következő évben volt Sydneyben az olimpia, ahhoz is terveztem egy érmet.

– Fel is használták ezt Ausztráliában?

– Tudomásom szerint nem.

– Amikor utoljára találkoztunk, egy amerikai megrendeléshez gyűjtött anyagot. Azóta talán már el is készült vele?

– Igen. Amerikában élő magyarok kérték fel a pénzverdét egy ’56-os emlékérem kiadására. A tervek elkészítésével engem bíztak meg. Ezt is, mint minden munkát, előzetes anyaggyűjtés előzte meg. Ebben nagy segítségemre vannak a csömöri könyvtárosok; hozzájuk megyek leggyakrabban „gyűjtögető életmódot folytatni”.

– Úgy tudom, több egyházi jellegű emlékérmet is tervezett már.

– Szintén a pénzverde megbízásából készült 1995-ben egy öt részből álló sorozat, amelynek darabjai közül a katolikus elsőáldozásra és bérmálásra, a zsidó barmicvóra, a református és evangélikus konfirmációra ajándékozható ezüstérmek jelenleg is megvásárolhatók.

– Nem látok szerszámokat a munkaasztalon. Csak nem azt jelenti ez, hogy elkészültek a legújabb tervek?

– De igen. Két nagy munkát adtam le nemrégiben: a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat beindulásának tizenötödik évfordulójára tervezett forgalmi pénz tervét, mely az ötvenforintoson lesz látható szeptembertől, valamint a Református Teológiai Akadémia megalapításának százötvenedik évfordulójára készült emlékpénzt. Ez utóbbi októberben kerül forgalomba.

Boda Zsuzsa