Evangélikusok

Néhány hete, egy késő délutánon az éremtervező csömöri háza felé haladva azon gondolkodtam, hogy milyen furcsa érzés lehet egy művész számára az, ha elmondhatja magáról: nincs olyan ember ma Magyarországon, aki ne ismerné – sőt használná – a munkáit, miközben a nevét bizonyára még sosem hallotta, vagy már nem emlékszik rá – hiszen 1992, az új forintérmék bevezetésének az éve már régen volt ahhoz, hogy tervezőjük, Kósa István neve ismerősen csengjen. Pedig a Magyar Nemzeti Bank nyílt pályázatán az általa beküldött érmesorozat nyert, így a most is használatos forintérméink nagy részének előlapján az ő alkotásai láthatók. A művész házi műhelyében ottjártamkor sok titokra fény derült.

– Az MNB jeligés pályázatot hirdetett nagyon szoros határidővel – kezdi a visszaemlékezést Kósa István, miközben a szekrényből előkerül a kiírás szövege és az eredeti gipszmintákat tartalmazó doboz is. – Az én „Értékeink” jeligéjű érmesorozatom Magyarország növény- és állatvilágára épült. Mivel a kiírás semmiféle kitételt nem tartalmazott a mintára vonatkozólag, Bercsik Ferenc „természetbúvár” kollégám hatására kezdtem el ebben az irányban kutatni.

A beérkezett pályaművek – rajzok és gipszminták – a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak kiállítva két-három hétig, hogy a nagyközönség is láthassa őket, és szavazhasson rájuk. Az „Értékeink” kapta a második legtöbb szavazatot. Majd egyéb – szakmai – zsűrik is tehettek javaslatot, ezután pedig a pályázatot kiíró szerv, a Magyar Nemzeti Bank döntött a végeredményről. Ők úgy határoztak, hogy a két legtöbb szavazatot kapott pályamunkából álljon össze az új pénzérmesorozat két oldala. Így kerültek az előlapra az én terveim, a hátlapra pedig Bartos István „Rege” jeligéjű pályamunkái.

– Az eredeti gipszmintákat és az elkészült forintérméket összehasonlítva felfedezhető néhány eltérés.

– A bírálóbizottságnak jogában állt változtatásokat eszközölni. Az én terveimben az egyforintoson a magyar kikerics, a kétforintoson a magyar nőszirom, az ötösön a magyar kökörcsin, a tízesen a kócsag, a húszason a nagy fakopáncs, az ötvenforintoson a túzok, a százforintos érmén pedig a kerecsensólyom szerepelt. Ha megnézzük a pénzforgalomba került érméket, láthatjuk a különbséget.

– Ahogy most a szekrényéből sorra kerül elő a többi gipszminta, ámulva nézem az aprólékos gonddal kivésett vonalakat és mintákat. Hol tanulta ennek a munkának a fortélyait?

– Az eredeti szakmám vésnök, e munkakörben dolgozom a Magyar Pénzverő Rt.-nél. De a gipszfaragás ezzel ellentétes munka, hiszen itt az ábrák negatív lenyomatát kell belevésni a gipszkarikába. Az érmék tervezését és a gipszfaragást autodidakta módon, munka után itthon tanultam meg, kísérleteztem ki.

– A másik szekrényben levő érmeket elnézve nem is akárhogy! A legkülönfélébb cégek által kért emlékérmektől kezdve települések díszpolgári plakettjein át neves történelmi évfordulókra készült érmekig érdekesebbnél érdekesebb darabokat látok itt sorakozni – még egy eredeti halasi csipke ezüstbe vésett változatát is! Megannyi felkérés és pályázaton megnyert megbízatás gyümölcse. A falon pedig egy japán nyelvű oklevél lóg…

– Erre vagyok talán a legbüszkébb. 1999-ben egy japán nemzetközi éremtervező pályázaton az általam tervezett érem nyerte el az első díjat. A téma itt is szabadon választott volt. Mivel a következő évben volt Sydneyben az olimpia, ahhoz is terveztem egy érmet.

– Fel is használták ezt Ausztráliában?

– Tudomásom szerint nem.

– Amikor utoljára találkoztunk, egy amerikai megrendeléshez gyűjtött anyagot. Azóta talán már el is készült vele?

– Igen. Amerikában élő magyarok kérték fel a pénzverdét egy ’56-os emlékérem kiadására. A tervek elkészítésével engem bíztak meg. Ezt is, mint minden munkát, előzetes anyaggyűjtés előzte meg. Ebben nagy segítségemre vannak a csömöri könyvtárosok; hozzájuk megyek leggyakrabban „gyűjtögető életmódot folytatni”.

– Úgy tudom, több egyházi jellegű emlékérmet is tervezett már.

– Szintén a pénzverde megbízásából készült 1995-ben egy öt részből álló sorozat, amelynek darabjai közül a katolikus elsőáldozásra és bérmálásra, a zsidó barmicvóra, a református és evangélikus konfirmációra ajándékozható ezüstérmek jelenleg is megvásárolhatók.

– Nem látok szerszámokat a munkaasztalon. Csak nem azt jelenti ez, hogy elkészültek a legújabb tervek?

– De igen. Két nagy munkát adtam le nemrégiben: a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat beindulásának tizenötödik évfordulójára tervezett forgalmi pénz tervét, mely az ötvenforintoson lesz látható szeptembertől, valamint a Református Teológiai Akadémia megalapításának százötvenedik évfordulójára készült emlékpénzt. Ez utóbbi októberben kerül forgalomba.

Boda Zsuzsa