Napról napra

Új nap – új kegyelem

Új nap – új kegyelem

Liturgikus sarok

Misszió – sugárzó istentisztelettel
Ahogy célját csak a vonzó alkalom, hivatását is csak a „sugárzó” istentisztelet töltheti be. Ez a hivatás és ez a cél nem kevesebb, mint hogy létrejöjjön a nagy találkozás Isten és népe között, és megtapasztalható legyen a koinónia, a közösség élménye, amellyel Isten megajándékozza gyülekezetét, hiszen enélkül nem létezik istentisztelet. Ez bizony misztérium, azaz titok a szó teljes és igazi értelmében. Adatik, ha Isten úgy akarja – de csak betöltetlen vágy és hiányérzet marad, ha ő nem adja áldását. Ezért így is, ekkor is érvényes az ünnepi alkalmainkon, az édesanyák megáldásakor és életünk sok más fontos eseménye kapcsán gyakran idézett zsoltárvers: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök.” (Zsolt 127,1) >>

Élő víz

Mi a kincsed?
Mi a kincs? Valami vagy valaki, amit vagy akit mindennél fontosabbnak tartunk. Amivel vagy akivel tele van a szívünk, amihez vagy akihez mindig visszatérnek a gondolataink. Értelmet, tartalmat, tartást, célt ad életünknek. Ne gondoljunk csupán pénzre, vagyonra, értékes ékszerekre – a szegény embernek is lehet „kincse”, olyasmije, amiről semmi árért nem mondana le… >>

A Békecsapat
A Békecsapatot Noémi találta ki és – mondhatni – alapította meg a suliban az után a zűrös két hét után, amikor úgy kiéleződött a helyzet az osztályon belül, hogy már előre rettegtem a napi beszámolóitól. Kék foltok (hógolyónyom), zöld foltok (jeges hógolyó nyoma) díszelegtek rajta mindenütt. Ha beteg lett volna, biztos feljelent az orvos valami gyerekvédelmis illetékesnél. >>

A zsiráf
Józsefkének (annak a mulatságos kölyöknek, akinek előrefelé nőtt a haja) két nagybátyja volt. Ezek merőben különböztek egymástól. >>

Segítőkészség…
Ugyanazon az úton járt haza, évtizedek óta. Amikor a szomszéd telken építkezni kezdtek, mély gödör zárta el útját. A megszokott úton haladva nem vette észre, beleesett. Jól megütötte magát. Kimászni nem tudott. Kiabálni kezdett segítségért. >>

Heti útravaló
Krisztus mondja: Amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40) >>

Heti útravaló
Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! (Zsolt 103,2) >>

Egyházunk egy-két hete

Püspökválasztás előkészítése az Északi Evangélikus Egyházkerületben
D. Szebik Imre püspök 2006. február 28-án nyugalomba vonul. A nyugdíjba vonulás szükségessé teszi a püspökválasztás előkészítését. Egyházi törvényeink értelmében a püspökválasztás előtt széles körben tájékozódni kell arra vonatkozólag, hogy egyházunk és elsősorban az Északi Evangélikus Egyházkerület hívei mely személyekről gondolkoznak a püspöki tisztet illetően. >>

Az élet vize Nógrádban
Vegyétek az élet vizét ingyen címmel augusztus 7-én a galgagutai evangélikus gyülekezet adott helyet a Nógrádi Evangélikus Egyházmegye evangélizációs együttlétének. >>

Nemzetközi egyházzenei tábor Békés megyében
„Kész a szívem, Istenem, (…) hogy énekeljek és zengedezzek!” (Zsolt 57,8) Az igében megfogalmazott vágy hozott össze több mint hatvan fiatalt a Mezőberény I. Kerületi Evangélikus Egyházközségbe július 30. és augusztus 7. között. Ebben az esztendőben is több szekcióban – orgona, harmónium, gitár, dob, furulya és ének „tanszakon” – folyt a zenei továbbképzés. >>

Keresztutak

Emlékezés – híd a jövő felé
Az élet alakította úgy, hogy a történelmi egyházak által szervezett negyedik soakonferenciára éppen a meg nem érthető, meg nem magyarázható gonosztettek hatvanadik évfordulójának esztendejében kerül sor. Az első konferenciát Pannonhalmán Várszegi Asztrik főapát és a Magyar Pax Romana Egyesület rendezte meg. A második alkalomra a Mazsihisz szervezésében a fővárosi Scheiber Sándor Gimnáziumban került sor. A következő konferencia házigazdája Debrecenben a Tiszántúli Református Egyházkerület, illetve püspöke, Bölcskei Gusztáv volt. Az első konferenciát követően a témák távolodtak a konkrét tragédiától, lényegesen szélesebb megközelítésben foglalkoztak társadalmi, felekezeti, többek között szociális, egészségügyi és oktatási kérdésekkel is. >>

Evangélikusok

Isten „érmés” talentumosa
Néhány hete, egy késő délutánon az éremtervező csömöri háza felé haladva azon gondolkodtam, hogy milyen furcsa érzés lehet egy művész számára az, ha elmondhatja magáról: nincs olyan ember ma Magyarországon, aki ne ismerné – sőt használná – a munkáit, miközben a nevét bizonyára még sosem hallotta, vagy már nem emlékszik rá – hiszen 1992, az új forintérmék bevezetésének az éve már régen volt ahhoz, hogy tervezőjük, Kósa István neve ismerősen csengjen. Pedig a Magyar Nemzeti Bank nyílt pályázatán az általa beküldött érmesorozat nyert, így a most is használatos forintérméink nagy részének előlapján az ő alkotásai láthatók. A művész házi műhelyében ottjártamkor sok titokra fény derült. >>

Maradandó élmény
Ebben az esztendőben is összegyűltek az egyedülálló édesanyák és gyermekeik, hogy egy felejthetetlen hetet töltsenek el Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. Az augusztus 6. és 13. között megrendezett konferencia témáját a Női Missziói Szolgálat e rövid felszólításba sűrítette: „Örüljetek!” Hámori Péter másodévet végzett teológushallgatót – aki segítőként a gimnazisták bibliakörét vezette a hét folyamán – a konferencia szervezőjeként arról kérdeztem, hogy célt ért-e az alkalom. >>

e-világ

Isten környezetvédő!
Anand Veeraradsh indiai protestáns lelkész; Bangaloréban él. A következő írás Gott ist grün, azaz Isten zöld című kötete alapján készült. >>

Keresztény szemmel

A közös elszántság és az egy szent akarat ünnepe
Augusztus 20-a forrásünnep. A magyarság Európához való csatlakozásának és a kereszténység felvételének, nemzetté válásunknak a forrása – mint a Dunának a Fekete-erdő. >>

A lélek igazi tápláléka
Keresztények milliói mondják ki hétről hétre, napról napra, minden alkalommal, amikor az Úrtól tanult imádságot, a Miatyánkot imádkozzák; sokuk számára monoton gépszerűséggel hangozhatnak a jól ismert szavak: „…mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma…” De amikor a menynyei Atyához intézett imájukban a kenyér szót kiejtik, vajon mennyire vannak tudatában e rendkívül mély értelmű bibliai szimbólum jelentéstartalmának? >>

A hét témája

Nem csupán uralkodói jelvény
Magyarország történelmében 1945-ig rendkívül jelentős szerepet játszott a Szent Korona-eszme. Bartoniek Emma történész szerint „…a Szent Korona eszméjének változásai tulajdonképpen a magyar alkotmány történetének leghívebb, legpregnánsabb kifejezői: mindenekelőtt azoknak a változásoknak, melyeken a magyar történetben király és alattvalók egymáshoz való viszonya átment”. Hivatalos állami ünnepünk, augusztus 20. jó alkalmat kínál a Szent Korona-tannal kapcsolatos történelmi visszatekintésre. >>

Augusztus 20. és az egyházak
Szent István, az alkotmány, az új kenyér, az aratás ünnepe – történelmünk egyes korszakaiban különbözőképpen neveztük és más-más módon ünnepeltük augusztus 20-át. Az ünnep megítélése és külsőségei koronként változtak ugyan, de az tény, hogy több szempontból is fontos szerepet töltött és tölt be mind az állam, mind pedig az egyházak életében. Mit jelent e nemzeti ünnepünk az egyház hagyományában? Miért fontos számukra ez a nap? Lapunk ezeket a kérdéseket tette föl a hazai római katolikus, református, evangélikus, baptista és metodista egyház, illetve a zsidó hitközségek szövetsége egy-egy vezető tisztségviselőjének. >>

Dr. Veres András római katolikus püspök
A magyar katolikus hagyományban augusztus 20-a Szent István király ünnepe, ugyanis 1083. augusztus 20-án avatták őt szentté. >>

Dr. Bölcskei Gusztáv református püspök
„Az életet élni csak előre-, megérteni csak visszatekintve lehetséges.” (Kierkegaard) >>

Ittzés János evangélikus püspök
A kérdésre – tudniillik hogy egyházunk hagyományában mit jelent augusztus 20-a, és miért fontos számunkra ez az ünnep – csak azt válaszolhatjuk, hogy Szent István király napjáról egyházunk közvéleménye hosszú időn keresztül elég tartózkodóan gondolkodott. Ez mind a mai napig megfigyelhető. A tartózkodás oka is világos. A római katolikus egyházban és különösképpen is a katolikus népkegyességben meghatározó az 1083. augusztus 20-án szentté avatott István király és – a hagyomány szerint neki köszönhetően – a Boldogasszony, Mária tisztelete. Így a reformáció egyházaiban a szentek és Mária tiszteletével szembeni kritika magával hozott egyfajta távolságtartást a Szent István királyról való gondolkodásban is. Ebből következően a legtöbb gyülekezetünkben nincs élő hagyománya augusztus 20-a megünneplésének. A rendszerváltás utáni másfél évtized folyamán azonban elkezdődött némi változás, és különösképpen a 2001-es millenniumi ünnepségek idején vettek részt lelkészeink és gyülekezeteink az egész nemzet ünnepi alkalmain. Az utóbbi években több helyen tartanak ökumenikus istentiszteleteket is augusztus 20-hoz kapcsolódóan. >>

Mészáros Kálmán baptista egyházelnök
Augusztus 20-át mi, magyar baptisták is nagy tiszteletben tartjuk. Nemes hagyománnyá vált, hogy a Duna-kanyarban, Tahiban lévő táborunkban ezekben a napokban országos konferenciát tartunk több ezer résztvevővel. Ennek keretében, a bibliai tárgyú előadásokon túl, méltóképp emlékezünk magyar történelmünk e kimagasló eseményére is. Többek között a következőkről emlékezünk meg. >>

Csernák István metodista szuperintendens
Augusztus 20-i nemzeti ünnepünkkel kapcsolatban nem alakult ki a metodista egyház magyarországi történetének csaknem száztíz éve alatt olyan hagyomány, amely speciális lenne a magyarországi egyházak közösségében. Azonban természetesen helyileg és központilag is bekapcsolódunk az állami és ökumenikus ünneplések sorába. Részvételünkkel, több helyen szolgálatunkkal fejezzük ki a számunkra is nagy jelentőségű ünnep iránti elkötelezettségünket. >>

Polnauer Sándor főrabbi
István királyt halála után néhány évtizeddel, 1083-ban szentté avatták, ettől kezdve Szent István napján, augusztus 20-án az akkori királyi székhelyen, Székesfehérváron a magyar királyok törvénynapot tartottak. Ott minden eléjük járuló alattvalójuk panaszát meghallgatva, személyesen intézkedtek és bíráskodtak. Az évszázadok múltán e törvénynap elvesztette közjogi jelentőségét, a király személyes bíráskodását a királyi kúrián való ítélkezés rendszere váltotta fel. A törvénynapi országos gyülekezet helyébe a rendi országgyűlés lépett, s az ország központja Székesfehérvár helyett Buda, majd 1873-tól Budapest lett. >>

evél&levél

„Gondolkodhatunk együtt tovább a szerelemről…”
E felhívással végződik Frenkl Róbert írása az Evangélikus Élet július 24-i (30.) számában. Valóban felkeltette az érdeklődésemet igényes stílusú elmélkedése a legmélyebb emberi érzelemről, a szerelemről. Írásában fejtegeti, hogy korunk akcelerált ifjúsága biológiailag igen hamar éretté válik, szociológiailag viszont egyre későbbre tolódik a házassági elköteleződés lehetősége. Fiataljaink húsz-harminc éves koruk között a pálya- és társválasztási bizonytalanság olyan vákuumában élnek, amelyet az előző generáció nem is ismerhetett. (Nekik a háború utáni években más nehézségekkel kellett megküzdeniük; nem ismerhették a konzumvilág feszültségeit.) >>

Válasz a hozzászólásokra
Köszönöm empatikus reflexióikat! Sajátos módon összhangban vannak, mintegy egymást is kiegészítik; úgy érzem, valóban továbbgondolkodva, szeretettel, segítő attitűddel íródtak, semmiképpen nem ítélkezve vagy kinyilatkoztatva. >>

Becsüljük meg Isten ajándékait!
Köszönetet szeretnék mondani Andriska Jánosnak az Evangélikus Élet július 31-i számában megjelent A boldog nemzet című írásáért. >>

Gyermektábor Telekgerendáson
Csanádalberti, Ambrózfalva, Pitvaros és Nagyér evangélikus gyülekezeteinek és a szülőknek az anyagi támogatásával, illetve Vati Zsuzsanna evangélikus lelkész, Hodák Mária pitvarosi óvónő és Vati József festő segítségével Telekgerendáson, a volt kultúrház épületében júliusban gyermektábort szerveztek. >>

Figyeljünk oda a pályázati kiírásokra!
Vegyes érzelmekkel olvastam az Evangélikus Élet 32. (augusztus 7-i) számában megjelent, Uniós források egyházi épületek felújítására? című cikket. A nyilatkozatoknak sajnálatos módon van valóságtartalmuk, és meglehetősen borússá teszik az olvasót. Másrészt azonban nem esik szó olyan realitásokról és távlatokról, amelyek ezt a borút képesek oszlatni. Hadd szóljak pár szót ezekről. >>

Mennyibe kerül?
Kedves Kendeh K. Péter! Két szempontból is elgondolkodtató volt olvasni az Evangélikus Élet augusztus 14-i számában az Esküvő – mennyibe kerül? című cikkét. Először is azért, mert valóban jó lenne, ha az egyház missziói szeretetből végezné a kazuális szolgálatokat (nemcsak az esküvőt, hanem a temetést és a keresztelést is). Ez lenne az ideális. >>

A közelmúlt krónikája

Úton járók a Szigeten
Óbudai Hajógyári-sziget, augusztus második vasárnapja. Ülök a sátorban, és próbálom szavakba önteni Istennek azt a csodáját, hogy itt lehetünk. Még mindig nem tudom felfogni, hogy mekkora áldásban van részünk. Miért? >>

Gyöngy a sárban
Akik július 6–9. között részt vettek az idei VOLT-fesztiválon, a Sziget fesztivál soproni „kistestvérén”, azoknak a legmeghatározóbb közös élménye az eső és a sár volt. Bő másfél napig zuhogott, a koncertszínpadok előtti „dühöngő” és a nézőtér megközelíthetetlenné vált a térdig érő dagonyában; a szervezők hatalmas szalmabálákat szórtak szét, hogy járni lehessen a területen, de egy idő után azokat is átitatta a sár. A nyirkosság, a latyak mindenhova beférkőzött: sátrakba, bakancsokba, hálózsákokba és végül mintha a szívekbe is… Mert aki napokig csak vigasztalan esőt lát maga körül, maga is könnyebben válik vigasztalhatatlanná. A szürkeség beleivódik az idegsejtekbe, a gondolatokba is. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
„Milyen sokan vannak, akik imádkoznak, böjtölnek, alapítványokat tesznek, az emberek szemében tisztességes életet élnek, de ha megkérdezed őket, hogy bizonyosak-e afelől, hogy amit cselekszenek, az az Isten tetszésére van, nemmel felelnek, nem ... >>

Luther-idézet
„…ha akarod, Isten bűneset utáni munkáiról is feltételezheted, hogy azok »igen jók voltak«, de akkor figyelembe kell venned, hogy nem rólunk, hanem Istenről mondották ezt. Az ige ugyanis nem így szól: az ember látta, hogy amit ... >>

Kultúrkörök

„Földrészeket átfogó énekesek”
A Continental Singers angol elnevezést közelítő pontossággal a címben olvasható módon lehetne magyarra fordítani. Lapunk korábbi számában már hírt adtunk a nemzetközi oldalról – azaz az Európából és a tengerentúlról szerveződött kórusról. Ők csupán egy alkalommal szolgáltak hazánkban, viszont a „nyomukban járó” Magyar Continental Singers végigkoncertezte a júliust Miskolctól a déli végekig, Kisszállásig, no meg a dunántúli Bólytól a Tisza-parti Tiszaroffig. A fiatalok célja az, hogy Istent a modern zene és egyéni hitvallások segítségével magyar nyelven hozza közel az utca emberéhez. Az ország minden részéről jött énekes-táncosok nemcsak a templomba járókat, hanem a késő délutáni korzózókat is meg akarták szólítani, hogy a hit kérdéseivel forduljanak feléjük. Műsoruk címe Igen volt – mint ahogy Isten igent mondott mindannyiunkra. Ezért van az, hogy bárhová megyünk, nem vagyunk egyedül… >>

Szent István a néphagyományban
Közismert, hogy Szent László, Mátyás király vagy II. Rákóczi Ferenc személyéhez sokszínű folklórhagyomány társul, ám kevésbé köztudomású, hogy Szent István alakja is számtalan népénekben, hagyományban felbukkan. A reformáció igencsak megnyirbálta az államalapító szent király gazdag hagyománykörét, és az új vallásra tért hívek már csak a történeti kegyelet miatt emlegették István királyt. >>

Totus Lutherus
A címként olvasható latin kifejezés gyakran szerepel a Luthert szerető és hirdető teológusok igényeként. Jelentése: az egész Luthert! A teljes Luthert! Egész életét, szolgálatát szeretnék megismerni és megismertetni. Nem csak egy részletet, nem csak egy korszakot, nem csak egy gondolatot a reformátor életéből. Jogos igény. >>

Kata Uram!
Úgy tartják, hogy nagy ember, híres férfiú mögött mindig áll egy asszony. Egy erős asszony. Bóra Katalin, Luther Márton felesége is ilyen kivételes egyéniség lehetett. >>

Nem mi írtuk...

Legszebb nyári élményeim
Elkezdődött az új tanév, a gyerekek – ha ez még divat – beszámoltak már legszebb nyári élményeikről. Tőlem ugyan a kutya se kéri, ám kikívánkozik belőlem, mert van több is! >>

Történet Bolond Lináról és a Vörös Hadseregről, a töltelékes kontyról meg a nagyanyámról
Nagyanyám belevaló srác volt. Ezt már négy-ötéves koromban is tudtam, és ma sem mondhatok egyebet. A maga során két nagynéném is megtette, ami tőle tellett, de nyomába sem léphettek a nagyanyámnak. Nem voltak egy súlycsoport, na! >>

Ballada a költészet hatalmáról
A körúton állt egy telefonfülke. Ajtaja sűrűn nyitódott-csukódott. Az emberek megtárgyalták ügyes-bajos dolgaikat, fölhívták a lakáshivatalt, megbeszéltek egy találkát, pénzt kértek kölcsön a barátaiktól, vagy féltékenységükkel gyötörték kedvesüket. Egy idős asszony, miután visszaakasztotta a hallgatót, egyszer nekidőlt a készüléknek és sírt. Ilyen eset azonban csak ritkán fordult elő. >>

A vasárnap igéje

Történet a mint(h)a-halászokról
Olvastam egy halászokról szóló történetet. Ezek az emberek a hivatásuknak tekintették a halászatot. Évente tanácskozásra gyűltek össze, ahol megfogalmazták a halászat jelentőségét, beszéltek a halfogás módszertanáról, a halállomány kezeléséről. Tapasztalatot cseréltek, filmet vetítettek, és rengeteg szakirodalmat olvastak. Továbbképzéseken is részt vettek, nagy oktatóközpontokat létesítettek, és szinte mindent tudtak már a halak biológiájáról, a halfogás legújabb módozatairól, a tökéletes hálókról; táblázatokat és térképeket is készítettek a legjobb halászóhelyekről. Büszkén vallották: a halász elsődleges dolga, sőt hivatása a halfogás. Mintahalászoknak vélték egymást és önmagukat is… >>

„Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt”
Pál apostol szóhasználatában a test az embert jelöli. Csakúgy, mint az Ószövetségben, ahol a prófétáknál és a zsoltárokban sűrűn előforduló „minden test” szókapcsolat tartalmi fordítása: „mindenki”, illetve „minden ember”. (Mint ahogyan a magyarban a fő magát az embert is jelölheti: itt és itt ennyi és ennyi fő volt jelen. Az Ószövetség nyelvében a test szó tölti be ezt a helyettesítő szerepet.) >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Mennyei Atyánk, hozzád fordulunk a mai napon is, amikor államunk alapítására emlékezünk, és kereszténységünk kezdeteire gondolunk vissza. Köszönjük neked, hogy igéd fényében lehetőségünk nyílt arra, hogy jobban megvizsgálhassuk szívünket. A Biblia szava nyomán önvizsgálatot tarthattunk, hogy kiderüljön: valóban élő, hiteles hittel bírunk-e? >>

Oratio oecumenica
Urunk, mennyei Atyánk, hálát adunk neked a gyülekezet közösségében, hogy igéddel emlékeztetsz bennünket arra, mennyi jót cselekedtél velünk eddig. Köszönjük, hogy megtapasztalt irgalmad bátoríthat bennünket kéréseink eléd tárásához. >>

Gyermekvár

Kedves Gyerekek!
Elérkeztünk a gyermekrovat nyári sorozatának negyedik, befejező részéhez. Minden alkalommal egy-egy képzeletbeli kirándulást tettünk a Biblia segítségével olyan kőépületekhez, városfalakhoz, ahol Isten megmutatta hatalmát. Mint mindig, most is találtok egy rejtvényt a történet végén. Ennek megfejtését küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. A sorsoláson három szerencsés megfejtő ajándékcsomagot nyer. A nyertesek nevét a következő, szeptember 4-i lapszámban közöljük. >>

Szószóró

Nemzetközi ifjúsági találkozó Németországban
Gyógyulás és felépülés – ezzel a címmel rendezte meg a neuendettelsaui Bayerische Missionswerk (Bajor Missziói Intézet) június 26-a és július 17-e között azt a nemzetközi ifjúsági találkozót, amelyre tizenegy, a Bajor Evangélikus Egyházzal testvéregyházi kapcsolatban álló országból hívtak fiatalokat. Így gyűltünk össze tizenheten Brazíliából, Nicaraguából, Németországból, Magyarországról, Mozambikból, Kenyából, Kongóból, Tanzániából, Malajziából, Hongkongból és a Fülöp-szigetekről. >>