Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2005 - 34 - Csernák István metodista szuperintendens

A hét témája

Csernák István metodista szuperintendens

Augusztus 20-i nemzeti ünnepünkkel kapcsolatban nem alakult ki a metodista egyház magyarországi történetének csaknem száztíz éve alatt olyan hagyomány, amely speciális lenne a magyarországi egyházak közösségében. Azonban természetesen helyileg és központilag is bekapcsolódunk az állami és ökumenikus ünneplések sorába. Részvételünkkel, több helyen szolgálatunkkal fejezzük ki a számunkra is nagy jelentőségű ünnep iránti elkötelezettségünket.

A speciális metodista ünneplés hiánya abból következik, hogy kisegyházként a rendszerváltás előtti zárt és marginális helyzetünkben kevésbé foglalkoztattak bennünket történelmi és nemzeti kérdések. Inkább a kisember problémái voltak szemünk előtt. Ettől távolabb ritkán tekintettünk. Az utóbbi tíz-tizenöt évben kezdtünk el nagyobb figyelmet fordítani a történelmi és nemzeti kérdésekre is, ezáltal nyitottabbak lenni a társadalmi problémák iránt.

Augusztus 20-án több helyen közösségi programokat tartanak gyülekezeteink, környékbeli gyülekezeteket csendesnapon vendégül látva vagy falunapi ünnepségekbe bekapcsolódva. A csendesnapok tartalmi részét egyre inkább meghatározza az elődeinkre való odafigyelés és a nemzethez tartozás hívő állásfoglalásának keresése. Ilyenkor és a környező vasárnapokon különösen jelen van az igehirdetésekben a magyarságért való felelősségünk kérdése, a népünkért való könyörgés fontossága.

Nemzeti ünnepünkön hálásak vagyunk országépítő elődeinkért. Leginkább Szent István királyunkat emlegetjük, akinek történelmi tette volt a keresztény Magyarország megalapítása. Ez egyrészt a korhoz illő, szükséges és hasznos politikai államfői látásmódra utal, de ugyanakkor az emberi élet minőségét emelő lehetőség és a stabil keresztény erkölcsiség megalapozása is volt. István király maga is mélyen hívő vallásos ember volt. Ezt példázzák számunkra Imre fiának írt intelmei, amelyben megmutatkozott kiemelkedő keresztény jelleme. Tudott távlatokban gondolkodni. Látta, hogy népének szüksége van az élő Istenre.

A népünkhöz való tartozás állandó erkölcsi feladatot jelent minden metodista ember számára. Saját népünk élete az első számú terület, ahol az egyház szolgálni tartozik azzal, amit kapott. Augusztus 20. tehát számunkra leginkább a hazánkért és népünkért való szolgálatot jelenti.