evél&levél
Válasz a hozzászólásokra
Köszönöm empatikus reflexióikat! Sajátos módon összhangban vannak, mintegy egymást is kiegészítik; úgy érzem, valóban továbbgondolkodva, szeretettel, segítő attitűddel íródtak, semmiképpen nem ítélkezve vagy kinyilatkoztatva.
Magam is vallom, hogy a hitetlenség a bűn, és ebből erednek a „bűnök”. De az emberi együttélés nem csak keresztényeket jelent, és bizony a „rossz gyümölcsök” – az erőszak, a csalás, a visszaélés stb. – önmagukban is, a szó minden értelmében, no meg ó- és újszövetségi értelemben is – bűnök.
Köszönöm a visszapillantást; nem ismertem, de szellemes, érdekesen szemérmes és őszinte a „hormonsors” kifejezés; érthető, hogy a Vigilia közölte. Az ember bioszociális lény. Az önismeretet semmi nem pótolja. Tisztában vagyok azzal – talán írásom és a reflexiók is jelzik –, hogy az egyháznak nem csak a tiltás a mondanivalója, de valóban van ilyen rossz tapasztalatom.
Magam is úgy vélem, hogy az út nem vezet visszafelé. A hagyományos férfi- és női szerepek jelentős változása – többek között a szingli nőtípus megjelenése – igényli, hogy erre a helyzetre is legyen adekvát keresztény mondanivalónk. Szép gondolat, nagy reménység és kegyelem az isteni korrekció, amely keresésünk eltévelyedéseire mindig megoldást jelenthet.
Frenkl Róbert